2004. 10. 01. 23:30
zenei műsorok
Mai éjszakai zenei műsorunkban zenei barangolásra hívjuk önöket a Zene világnapja alkalmából. Palestrina, Bach, Haydn, Mozart és Beethoven művei által villanásnyit körültekintünk a zeneművészet hatalmas horizontján.
Ma ünnepeljük a Zene világnapját. Éjszakai muzsikánk keretében a zeneművészet óriásai, örökérvényű mesterművek segítségével rövid zenei sétára hívjuk önöket, mely a polifónia első nagy összegző korszakától a bécsi klasszicizmus végéig tart. Az emberiség általunk nyomokban ismert 35 ezer éves történetéből mindössze 5 ezer éve jelent meg az írásbeliség. A zenei írásbeliség, a kompozíciós zene még ennél is fiatalabb; mindössze ezer éves. A kottaírás Aruzzói Guido nevéhez fűződik aki 995-től körülbelül 1050-ig élt. Az első hangsor mindössze hat hangot tartalmazott; UT, RE, MI, FA, SO és LA tagokkal, melyeket Guido egy Szent János témájú himnusz sorainak kezdő szótagjaiból kölcsönzött. A sorok kezdőhangjai egyenletesen emelkedtek, a mai dó, ré, mi, fá szó, lá hangoknak megfelelően. A hangokat először kétvonalas, majd három, négy, végül ötvonalas kottába jegyezték le. Lényegében a kottaírás tette lehetővé a többszólamú, szerkesztett zeneművek későbbi megszületését. Tizenkilencedik János pápa felismerte Guido jelentőségét, magához rendelte kolostorából, és addig nem tágított, míg meg nem tanulta tőle a gregorián antifonák kottaolvasásának technikáját. Ezt követően hamarosan megkezdődött a gregorián dallamok lejegyzése, majd nem sokkal később két-három, illetve többszólamú kompozíciók születtek. A zene egyre mívesebbé válásával párhuzamosan előtérbe került a zeneszerző személye. Az első időkben a kompozíciók a tiszta emberi énekhangra íródtak, hiszen ezt tartották egyedül méltónak az Úr dicséretére. Az első fél évezred kiemelkedő jelentőségű összegző komponistája Palestrina. 1525 és 1594 között élt, alkotói munkássága Rómához kötődött. Nagyszámú kompozíciója közül most hallgassuk meg az Ave regina caelorum című motettát a Musica Nostra Énekegyüttes előadásában.
A zenetörténet következő nagy csúcspontja Johann Sebastian Bach művészete. Ő 1685-től 1750-ig élt, életműve a barokk zene legnagyobb ívű összegzése. Életének meghatározó időszakát, 27 évet töltött a lipcsei Tamás templomban, mint a templom és Lipcse város zeneigazgatója. Több mint 1600 művéről tudunk, ezek sorába passiók, kantáták, versenyművek, kamarazene és szólókompozíciók egyaránt tartoznak. Elsőként hallgassunk meg a Jesu bleibet meine Freunde című korált a 147. kantátából Geiger György trombita és Ella István orgonaművész előadásában. Ezt követően csendüljön fel a Mir hat die Welt truglich gericht című korál a Máté passióból. A Liszt Ferenc Kamarazenekart és a Jeunesses Musicales kórust Sándor Frigyes vezényli.
Következő - és mai műsorunkban az utolsó helyszínünk - Bécs városa. Itt éltek és alkottak a bécsi klasszikus zeneszerzők. Joseph Haydn 1732-ben született és 1809-ben halt meg. Életének jelentős részét a korabeli Magyarországon, Eszterházy herceg szolgálatában töltötte. Atyai jóbarátja volt Mozartnak, aki mestereként tisztelte. Később a fiatal Beethoven is tanítványává szegődött. Műveinek száma jelentős, 104 szimfóniája mellett oratóriumai és nem utolsó sorban kamarazenéje kiemelkedő jelentőségű. Most hallgassuk meg a C-dúr Gordonkaverseny harmadik tételét Perényi Miklós és a Liszt Ferenc Kamarazenekar előadásában.
Haydn muzsikája után természetesen a fiatalabb pályatárs, Wolfgang Amadeus Mozart következik. Édesapjával már gyerekkorában bejárta a korabeli Európát, uralkodóházak tagjai, főpapok, sőt egy ízben maga a Szentatya is megcsodálta művészetét. 12 éves korában elnyerte Bolognaban a "maestro" címet. Fiatal felnőttként azonban neki is meg kellett küzdenie anyagi és egzisztenciális nehézségekkel. Alkotókedve azonban mindvégig töretlen maradt, rövid élete során több mint 600 művet alkotott. Operái, szimfóniái szonátái mellett egyházi kompozíciói is jelentősek. 1791-ben, 36 éves korában hunyt el, utolsó művét, a Requiemet már tanítványa, Süssmayer fejezte be. Most hallgassuk meg a "Nagy" g-moll Szimfónia első tételét. A salzburgi Camerata Academia kamarazenekart Végh Sándor vezényli.
A Zene világnapja alkalmából készített ünnepi műsorunk utolsó szereplője Ludwig van Beethoven. Ő 1770-ben Bonnban született, majd Bécsben telepedett le, itt élt 1827-ben bekövetkezett haláláig. Bécsben - Haydn mellett - Salieri udvari komponista növendéke lett. Hamarosan népszerűvé vált mint zongoravirtuóz, első zeneszerzői sikereit új hangzású zongoraszonátáival aratta. Mindössze kilenc szimfóniát írt, ám ezek – kivétel nélkül - a mai napig zenekaraink repertoárdarabjai, a szimfónia műfajának alapkövei. Egyetlen operája a Fidélió nem aratott osztatlan sikert, ám az idő a komponistát igazolta. Most hallgassuk meg a műből az Egmont nyitányt. Az Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényli.