Operett melódiák

Összeállításunk első felében a német származású francia operettszerző Jacques Offenbach: La Périchole című darabjából hallhatnak részleteket Régine Crespin, Alain Vanzo, Jules Bastin, Gérard Friedmann és a Strassbourgi Filharmónikus zenekar előadásában, Alain Lombard vezényel.

Offenbach Kölnből fiatalon Párizsba került, ahol csellózni tanult. 1849-ben a Théatre-Francais karmestere lett, ahol Dumas és mások színműveihez írt zenét.
Első sikereit korai műveivel 1855-66 között a Bouffes-Parisiens igazgatójaként aratta. De legnépszerűbb darabja az Orfeusz az alvilágban című vígopera volt.
Fénykorának a második császárság bukása vetett véget és élete hátralévő részében már csak a zeneszerzéssel foglalkozott. Százkettedik és egyben utolsó kompoziciója volt a Hoffmann meséi című darab, amelyet már nem volt ideje meghangszerelni.
Műsorunkban egy talán kevésbé ismert operettjét a Périchole-t hallják.

A La Périchole főszereplője egy hölgy aki életvidámságával és latin bájával bűvöli el az embereket.
A történet a Peru fővárosában Limában játszódik a XVIII században.
Don Andrés Peru alkirálya szeret a város utcáin inkognitóban sétálni azért, hogy felmérje népszerűségét.
E sétája során találkozik két utcai énekessel, Périchollal és Piquillóval.
Az alkirály felajánlja Péricholnak, hogy jöjjön a házába, de akkor majd ők választanak neki férjet.
A lány az éhségtől vezérelve elfogadja az ajánlatot anélkül, hogy tudná a leendő férje Piquilló lesz.
Az esküvőn nem ismernek egymásra azonban a lány később már mint Tobaggo grófnője jelenik meg.
A történet során később börtönbe is kerülnek, de Périchole édesded énekével kiengeszteli Don Andrés-t, aki megbocsájt és persze minden jó ha a vége jó!

Offenbachnak komponistaként nincs párja, szórakoztató darabjai híven tükrözik életszemléletét. Délies temperamentuma visszaköszön muzsikájában. Például gyakran állította pellengérre az újgazdag polgárok szórakozó életmódját és rövidlátó szemléletét. Ebbe a sorozatba illeszkedik a la Périchole is.
A szövegkönyv egy Mérimée nevű szerző darabja alapján készült, melyből Offenbach csak a helyszínt és a cselekmény főbb vonulatait tartotta meg.
A szatírikus hangvétele ellenére itt is megmutatkozik a zeneszerző igazi tehetsége, melyet 12 évvel később már egy valódi operával a Hoffman meséivel szárnyalt túl.

A folytatásban elsőként az ötvenes évek slágerei közül ajánlunk figyelmükbe két felvételt. Ákos Stefi majd Hollós Ilona énekel.

Azok a legendás hatvanas évek...
A korszak két nagy zenekara közül következzen elsőként a Hungária együttes házibulira invitáló felhívása majd az Illés együttes jólismert száma.

A hetvenes évek a pop, a disco és a rock zene térhódításának időszaka volt. A beat-robbanást követően az új zenei stílusok világszerte elterjedtek és sokszázmilliós rajngótábort hódítottak meg.
Ennek fényében - a maga szerény módján - a magyar zenészek is megpróbálták követni a főbb áramlatokat.
Szűcs Judit a disco, Kovács Kati a pop, a Piramis együttes pedig a rock zene képviselője volt akkoriban.