A Zenei Kincsestárban ma az Alban Berg Kvartett Beethoven-ciklusából játsszuk le az opus 18. no.4-es, c-moll vonósnégyest. Beethoven kvartettjei magukon viselik a bécsi klasszikából a romantikába való átmenet jegyeit. Haydn és Mozart legérettebb vonósnégyeseinek elemző attitűdjét Beethoven kései kvartettjeiben a szélsőséges individualizmus kérdései: egyéniség és kozmosz, forma és érzület konfliktusai feszítik. A modernitás előzményei Beethoven esetében a hagyományt tiszteletben tartó, mégis izgalmas kvartettek: az opus 18-as szám alatt mindjárt hat, 1798-tól komponált vonósnégyes. Beethoven, aki viszonylag későn, 28 évesen fordult a műfaj felé, alaposan ismerte és módfelett tisztelte Haydn és Mozart kvartettjeit. Az első sorozat megrendelője a Haydnt is megbízásokkal ellátó Lobkowitz herceg volt – utóbb ő lesz majd a Hármasverseny, a Harmadik, az Ötödik és a Hatodik szimfónia, valamint a Távoli kedveshez című dalciklus dedikáltja is. Beethoven a ciklusban a hagyományos formák tiszteletben tartása mellett próbálkozik újszerűségre. A c-moll kvartett főleg táncmetrumú tételeinek szabad formálásáról nevezetes. A Scherzót és a Menüettet a kor másik divatos tételformája követi: Rondo alla zingarese, cigányos rondó. Az Alban Berg Kvartett muzsikál.
