„Ahhoz a zenésznemzedékhez tartozom, amely számára még a muzsika mondja meg, mit hogyan csináljon, nem pedig a zenész mondja meg a darabnak, mit fejezzen ki, vagy a zeneszerzőnek, hogy mit kellett volna írnia” – vallja Alfred Brendel, a bécsi klasszikus repertoár legendás megszólaltatója. Brendel Schubert-ciklusának mai fejezetében a két első tétel szólal meg a Deutsch-jegyzék 894-es számát viselő G-dúr szonátából: Molto moderato e cantabile illetve Andante. A G-dúr szonátára kiváltképpen igaz, miszerint Schubert minden esetben szimfonikus módon építkezik. A kezdőtétel nagyszabású, himnikus balladát épít a főtéma nosztalgikus melódiájából – aligha véletlen, hogy a tétel önállóan, fantáziaként vált ismertté. Az 1826-ban keletkezett, Schubert egyik legszemélyesebb alkotásaként számon tartott szonáta annyira elnyerte a komponista barátja, Spaun tetszését, hogy Schubert lelkesen neki ajándékozta a művet. Alfred Brendel játszik.
