1-3. Szergej Prokofjev zongoraművei közül ma elsőként az opus 2-es Négy etűdből következik három: az első, d-moll és a harmadik illetve negyedik c-moll etűd. A zongoránál Rusztem Szajtkulov.
4-23. Prelűdök. Talán ez a megnevezés felel meg leginkább Prokofjev opus 22-es, műfajilag nehezen besorolható miniatűr-sorozatának, a „Visions fugitives” című, 20 tételes szerzeménynek. E színes apróságok kaleidoszkópként mutatják föl a zongorista Prokofjev esztétikájának színeit a barokk formáktól a romantikán át az impresszionizmus és a neoklasszicizmus stílushegyeivel bezárólag. A ciklus ihletője az orosz Konsztantyin Balmonttól való néhány verssor: „A bölcsesség nem enyém, azt másokra hagyom, csak röpke látomásaimat szedem versbe, Mindben világok csillannak elém, az esőcseppek játszi változékonyságával.” Michel Béroff játszik.
