Magyar Téka

Ady Endre így ír Budapestről: „Már a mai, szinte millió lakosú Budapest csodájáról s lemoshatatlan, véres bűnéről régen, eleget, untig beszéltek, írtak az új legendaiparosok. Való, hogy ez a város dacos, hirtelenkedő csodából nőtt váratlanul nagyra, s való az is, hogy véres áldozatokkal fizette meg e város bűnös árát egy kis félszeg, nyomorék ország. Mindegy, város csak így születhetik, s Budapestnek legalább ilyen naggyá s ilyen várossá kellett válnia, amilyen, mert különben jaj volt volna s lenne nekünk.” Bár Ady rajongva beszél lakóhelyéről, nem felejti el megemlíteni az áldozatot, amivel fizetnie kellett az akkori félszeg, nyomorék országnak. Budapest a fény városa, Budapest a bűn városa, Budapest a modernizmus városa, és a nyomorgóké. Hány és hány jelzőt ragasztottak ehhez a viszonylag új keletű nagyvároshoz. Mindez mutatja, hogy mennyi érzelmet volt és a mai napig képes kiváltani a mi fővárosunk. A róla szóló kötetek száma pedig megszámlálhatatlan, így mi sem tudjuk, hogy az idei könyvhétre megjelent várostörténeti kötet hányadik a sorban, de az biztos, hogy tudományos igényességéből fakadóan az elsők között jegyzi majd a történettudomány. Gyáni Gábor „Budapest – túl jón és rosszon” című kötete a város egyesítés körülményeitől, 1870-től a második világháborúig tekinti át a város társadalomtörténetét. Gyáni Gábor a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Történettudományi Intézet munkatársa csaknem 30 éve foglalkozik Budapest történetével. Mai és a következő a műsorunkban is a Napvilág kiadónál nemrég megjelent kötetről beszélgetünk a szerzővel.