Hit és értelem

„A közjó a minden irányban megvalósuló igazságosság” – mondta Erdő Péter biboros a „Közjó az Egyház társadalmi tanitásában” cimű nemzetközi konferencián mondott megnyitó beszédében.

A konferencia a közjót, mint az Egyház társadalmi tanitásának legfontosabb alapelvét a társadalmi élet három fontos területén: a családban, a gazdaságban és a környezetvédelemben mutatta be.

Erdő Péter biboros a közjó, a közös jó fogalmából kiindulva arról beszélt, hogy az ember személy, társadalmi lény, aki a közösség nélkül nem életképes. Ennek ellenére a személy megelőzi a közösséget, és minden emberi személy egyenlő méltóságú. A biboros hangsúlyozta, hogy a társadalom érdeke nem törölheti el az egyén érdekét. A nemzeteken is van közjava, nemcsak a családoknak, a társadalmi közösségeknek, tehát az egész emberiségnek, és ezek között a katolikus egyház társadalmi tanitása szerint a szubszidiaritás, azaz a kisegités viszonya áll fönn – mondta Erdő Péter biboros.

A „Közjó az Egyház társadalmi tanitásában” cimű nemzetközi konferenciáról szóló összeállitásunkban Erdő Péter biborost, Beran Ferenc egyetemi docenst, a konferencia főszervezőjét, Benkő Ágotát és Bolberitz Pál egyetemi tanárt hallják.

Teremtéstani sorozatunkban eddig már számos témát érintettünk. Beszéltünk a világ teremtéséről, a teremtés céljáról, beszéltünk az angyalokról, a teremtéstan és a környezetvédelem viszonyáról, a teremtéstan és a természettudományok kapcsolatáról, legutóbb pedig arról, mit tanit a katolikus dogmatika az emberről. Az ember önértelmezéséről volt szó, és arról, hogy az ószövetségi szentirás hogyan gondolkodik az emberről. Mai beszélgetésünkben először az újszövetség Krisztusban megjelelő újdonságáról beszélünk, majd a Tanitóhivatal megnyilatkozásairól. Puskás Attila teológia tanárral folytatjuk beszélgetésünket a teremtéstan és az ember kapcsolatáról.