Kerengő

A Jászság Magyarország szívében, a Duna-Tisza közén helyezkedik el. A kistájon 18 település található és mintegy 80 ezer ember él. Jász települések azonban nem csak a Jászságban találhatóak. A Jászok Egyesülete, a szülőföldjükről elszármazott és otthon élő jászok közötti intézményes kapcsolatot megteremtő szervezet 1921-ben alakult meg Budapesten. Az egyesület vezetője dr. Czettler Jenő agrárközgazdász, egyetemi tanár, akadémikus, a képviselőház alelnöke volt. Az egyesület tagjainak célja, hogy hozzájáruljanak a jász kultúra és hagyományok ápolásához, megőrzéséhez. A Jászok Egyesülete havi rendszerességgel tartja összejöveteleit Budapesten. Legutóbb a Pest vármegyei Vármegyeházán április 30-án találkoztak. Dr. Dobos László, a Jászok Egyesületének elnöke bevezetőjét követően, az összejövetelen előadást tartott Gulyás András Zoltán régész, a 150 éves Jász Múzeum igazgatója, aki előadásában bemutatta a múzeum történetét, jelenét és fejlesztési terveit. (További információ: https://jaszokegyesülete.hu és https://www.jaszmuzeum.hu)
A tanácskozásról műsorunknak interjút adott dr. Dobos László, a Jászok Egyesületének elnöke és Gulyás András Zoltán régész, a Jász Múzeum igazgatója.

Az Osztrák–Magyar Monarchia a XIX. század közepétől az első világháborúig Przemyśl (ma Lengyelországban) körül 45 kilométer hosszan erődítmény-komplexumot épített az Orosz Birodalom katonai fenyegetése esetére. Az erőd az első világháború legsúlyosabb ostromait élte át. Przemyśl első ostroma 1914. szeptember 17-én kezdődött, és orosz vereséggel végződött. Przemyśl második ostroma 1914. november 2-án kezdődött, és orosz győzelemmel végződött. Przemyśl harmadik ostroma 110 éve, 1915. május 31-étől osztrák–magyar és német csapatok támadták az erődöt, amelyet június 3-án foglaltak vissza az oroszoktól. Marossy Endre hadtörténésszel beszélgetünk.

A már hagyományossá vált Teleki Napok rendezvénysorozata május 13 és 18 között Nagybányán és Koltón kerül megrendezésre. Május 13-án, a koltói Teleki Kastélyban mutatja be legújabb könyvét dr. Gyimesi Emese irodalom- és társadalomtörténész, a kastélymúzeum 2023-ban megnyílt állandó kiállításának kurátora. A Szendrey Júlia és Petőfi Sándor szerelmi szabadságharca című kötet kapcsán ezúttal a reformkor leghíresebb szerelmespárja - Teleki Sándor grófnak köszönhető - koltói nászútjának társadalomtörténeti és irodalomtörténeti vonatkozásairól, valamint a Teleki Kastélyban megtekinthető állandó kiállításról beszélgetünk. Telefonon kapcsoljuk dr. Galánthay Zsombor ügyvédet, gróf Teleki Sándor szépunokáját, akit a munka és a szerelem vitt Nagybányára.
(fotók: http://gyimesiemese.hu)

Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel beszélgetünk az elmúlt hetek közéleti eseményeiről. Többek között: Időközi választások eredményei.
Pontosan tizenöt éve, 2010. április 25-én szerzett alkotmányozó többséget a Fidesz. Azóta teljesen átalakította Magyarországot. Milyen világ szerveződött?
Budapesten egy kivétellel minden választókerületi elnökét lecserélte a Fidesz, a párt alapító tagja, Németh Zsolt sem indul jövőre – értesült a Szabad Európa.
Az Európai Néppárt megszavazta Ukrajna EU-csatlakozásának felgyorsítását
George Simion negyvenszázalékos eredménnyel nyerte meg az elnökválasztás első fordulóját Romániában.

És akkor Oroszországról még nem is beszéltünk.

A konfliktusok korát éljük most a nagyvilágban?
Háború Ukrajnában és a Közel-Keleten, újkori népvándorlás zajlik, amit migrációnak neveznek, akadályozzák a tengeri hajózást a huszik, - és a sorból kimaradt pár dolog
Donald Trump csak rögtönöz, vagy kiszámított tervet hajt végre? Az Európai Unió öngyilkos gondolatokat forral? Kína pedig leginkább titokzatosan hallgat?

Vendégeim: Fejérdy Gergely, vezető kutató, (Külügyi és Külgazdasági Intézet), Magyarics Tamás, professzor emeritus (ELTE Amerikanisztika tanszék), és Salát Gergely, tanszékvezető egyetemi docens (Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Kínai Tanszék).

fotó:
Habsburg Ottó Alapítvány
wikipedia.hu

A Táncsics Mihály Gimnázium (1948 előtt: Somssich Pál Gimnázium), a jövőre 220 éves intézmény, Kaposvár első és leghíresebb középiskolája. A Somssich-Táncsics Napok keretében, április 8-án első alkalommal adták át a Somssich-díjat, melyet dr. Szijártó István az irodalomtudományok kandidátusa, az iskola egykori diákja, későbbi tanára, Kaposvár díszpolgára vehetett át. Tanár úr a Somssich-díj átvételét követően interjút adott műsorunknak. Úgy véli: " Az elismerések mindig olyanok, hogy egy idő múltán, ha az emberha elég sokáig él, utolérik. Engem először igazán komolyan a szülővárosom díszpolgársága ért utol, és nagyon meghatódtam, mert hiszen évtizedekkel korábban elkerültem már, és ezt a hajdani tanítványaimtól és barátaimtól, gimnáziumi meg főiskolai tanári munkám jutalmaként rögzítettem. Gyergyai Albert szavaival: "A gyökerek nem csak kötnek, a gyökerek támasztanak is." Tehát az ember nem véletlenül születik valahova, és az sem véletlen, hogy mit tart az életében fontosnak. Ez vonatkozik ezekre az elismerésekre, amelyeket hálás szívvel fogadtam, tudva ugyanakkor, hogy százak és ezrek vannak, akik mindezt hasonlóképpen megérdemelnék. Úgy érzem, Szent Ágoston szavaival szólva: Pondus meum, amor mei, tehát: Annyit érek, amennyit a szeretetem."
(fotó: Veres Ádám, Magyar Katolikus Rádió)

A Jogsegélyben a Polgári törvénykönyv első könyvéről lesz szó. Szalay Kornél Géza jogásszal beszélgetünk. Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon, illetve a szalaykg@gmail.com címen. Kérjük hagyják meg elérhetőségüket és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.

Vendégünk Szilágyi Mátyás volt nagykövet és volt konzul, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.

Az Osztrák–Magyar Monarchia a XIX. század közepétől az első világháborúig Przemyśl (ma Lengyelországban) körül 45 kilométer hosszan erődítmény-komplexumot épített az Orosz Birodalom katonai fenyegetése esetére. Az erőd az első világháború legsúlyosabb ostromait élte át. Przemyśl első ostroma 1914. szeptember 17-én kezdődött, és orosz vereséggel végződött. Przemyśl második ostroma 1914. november 2-án kezdődött, és orosz győzelemmel végződött. Przemyśl harmadik ostroma 110 éve, 1915. május 31-étől osztrák–magyar és német csapatok támadták az erődöt, amelyet június 3-án foglaltak vissza az oroszoktól. Marossy Endre hadtörténésszel beszélgetünk.

A Jászság Magyarország szívében, a Duna-Tisza közén helyezkedik el. A kistájon 18 település található és mintegy 80 ezer ember él. Jász települések azonban nem csak a Jászságban találhatóak. A Jászok Egyesülete, a szülőföldjükről elszármazott és otthon élő jászok közötti intézményes kapcsolatot megteremtő szervezet 1921-ben alakult meg Budapesten. Az egyesület vezetője dr. Czettler Jenő agrárközgazdász, egyetemi tanár, akadémikus, a képviselőház alelnöke volt. Az egyesület tagjainak célja, hogy hozzájáruljanak a jász kultúra és hagyományok ápolásához, megőrzéséhez. A Jászok Egyesülete havi rendszerességgel tartja összejöveteleit Budapesten. Legutóbb a Pest vármegyei Vármegyeházán április 30-án találkoztak. Dr. Dobos László, a Jászok Egyesületének elnöke bevezetőjét követően, az összejövetelen előadást tartott Gulyás András Zoltán régész, a 150 éves Jász Múzeum igazgatója, aki előadásában bemutatta a múzeum történetét, jelenét és fejlesztési terveit. (További információ: https://jaszokegyesülete.hu és https://www.jaszmuzeum.hu)
A tanácskozásról műsorunknak interjút adott dr. Dobos László, a Jászok Egyesületének elnöke és Gulyás András Zoltán régész, a Jász Múzeum igazgatója.