Olvasójegy

A vidék életét meghatározó tényezők közül a kollektivizálás a leglátványosabb, de legalább ennyire fontos volt a téeszekben dolgozók folyamatos elvándorlást generáló hátrányos megkülönböztetése a társadalombiztosításban, és a falvaknak morzsákat is alig juttató településpolitika.
Csikós Gábor, Horváth Gergely Krisztián és Ö. Kovács József történészek, a kötet szerkesztői nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy munkájukat olyan forrásokra építsék, amelyek a társadalom mindennapi tapasztalatait tükrözik. Csikós Gáborral és Horváth Gergely Krisztiánnal Fazekas Gyöngyvér beszélget a kötetről.

Buda története a török kor másfél évszázada alatt gyökeres fordulatot vett: korábban uralkodói székhely és jól fejlődő polgárváros volt, a hódítás után pedig határszéli tartományi központ lett. Már nem a nyugati keresztény világhoz, hanem a Bagdadig és Arábiáig terjeszkedő Oszmán Birodalomhoz tartozott. Ezt a történetet mutatja be tudományos alapossággal, de minden érdeklődő számára izgalmasan Dr. Papp Adrienn történész, régész, turkológus és Dr. Sudár Balázs, történész, turkológus kötete. A könyvbemutató után velük lépünk a várfalak közelébe, hogy beszélgessünk.

A Budavár története: A török kor (1526-1686) című kötet a Batthyány Lajos Alapítvány és a Budapesti Történeti Múzeum gondozásában jelent meg és a Libri könyvesboltokban már megtalálható. Ezt a kötetet követi további három, amelyek a középkori, a barokk kori és a XIX. század közepétől napjainkig tartó időszakokat mutatják majd be.

(Kép forrása: Batthyány Lajos Alapítvány honlapja)

Hosszú, akár évtizedes távlatban megvalósuló vállalkozás első gyümölcseként vehette kezébe a nagyszámú érdeklődő az eredetileg angol nyelven megjelent, ókeresztény Szentírás-értelmezésekből bőséges válogatást közlő, huszonkilenc darabból álló Ancient Christian Commentaries on Scripture magyar fordításának első, a Teremtés könyve 1–11. fejezeteit értelmező kötetét. A 2024 októberében zajlott könyvbemutatón járva a megkezdett munkáról és annak jövőjéről is beszélgettünk a vállalkozás elindítóival.

Kendeffy Gáborral, a Magyar Patrisztikai Társaság volt elnöke, a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara docensével beszélgetünk a nemzetközi kollégákkal való együttműködés kezdeteiről és kötet hazai fogadtatásáról. Majd Takács László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Klasszika Filológia Tanszékének egyetemi tanára, a magyar fordítás főszerkesztőjét kérdezzük arról mi lehet a jelentősége a mai kor olvasói számára egy patrisztikus szövegnek.

Kép forrása: Magyar Kurír

Koppány Zsolt Major Ottó díjas, Magyar Arany Érdemkereszttel kitüntetett író, esszéista, kritikussal Pilinszky János Önéletrajzaim című könyvének megjelenése kapcsán beszélgetünk. A Magvető kiadó gondozásában megjelent kötetbe úgy lapozunk bele, hogy közben az emlékező gondolkodás során előkerül Pilinszky utolérhetetlen, a transzcendens világ és a földi világ hidat között képező, profétikus élete.

„A messzi égen tündér csillagok
Azt hittem a tejút attól ragyog,
Hogy rám ragyogtak. …

Ó, hányszor álltam az ég alatt
Augusztusban. Nagy, hulló csillagok
Futása széles, fényes sávot hagyott
Az égen, és a szívemig szaladt.”

Tóth Árpád Csillagász című versének részleténél keresve sem találnánk jobb mottót könyves barangolásunkhoz. Király Leventével, a Corvina kiadó igazgatójával csillagközi utazásra invitáljuk Önöket. Tartsanak velünk!