Kerengő

Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány kezdeményezésére a Népművészeti Egyesületek Szövetsége szakmai tevékenységének bevonásával 2023 márciusában Marosvásárhelyen megalakult az Erdélyi Kézműves Egyesületek Szövetsége, amelynek célja, hogy Erdélyben is működjön egy olyan országos lefedettségű szakmai szervezet, amely összefogja, koordinálja, szakmailag segíti az Erdélyben működő kézműves szervezeteket. A megalakulás alapja, mintája a Magyarországon több mint 40 éve működő Népművészeti Egyesületek Szövetsége volt. Közös cél: Erdélyben is meghonosítani a Budapesten 38 évvel ezelőtt elindított Mesterségek Ünnepe rendezvényt. Erdélyben különösen nagy jelentősége van a Mesterségek Ünnepének. Itt még létező, élő hagyományok, máig művelt ősi mesterségek vannak. Az első fesztiválon, 2023-ban negyven hagyományőrző szervezet közel 120 kézművese mutatkozott be Marosvásárhelyen. Ez az önmagában lenyűgöző szám is jelzi, hogy Erdélyben is erős a vágy a magas színvonalú szakmai bemutatkozásra, a találkozásra.
Igyártó Gabriellával, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége igazgatójával, a szakmaii szervezetek összefogásának eredményeiről, a 2024. szeptember 21-22-én a marosvásárhelyi Várban megrendezésre kerülő II. Erdélyi Mesterségek Ünnepéről beszélgetünk.
(fotók: www.nesz.hu)

Megkezdődött az új tanév. A család, a szülők és a pedagógusok együttműködése a digitális tudatosság kialakításában. Baracsi Katalin internetjogásszal beszélgetünk.

Ferenc pápa szeptember 2-án nagyszabású, rekord hoszúságú délkelet-ázsiai utazásra indult, amelynek során 12 nap alatt 4 országba látogat el. Először a muzulmán többségű Indnéziába látogatott el, innen Pápua Új-Guineába utazott. A harmadik állomás a sokat szenvedett, szegény, de demokratikus és színkatolikus Kelet-Timor, a Szentatya végül a gazdag és fejlett Szingapúrban zárja utazását.

Ebben az évben ismét emelkedett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre felvett hallgatók létszáma, a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kara pedig az ország legnépszerűbb kara lett.
Dr. Birher Nándorral, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemre Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánjával, választ keresve a rekordszámú jelentkezés okaira, az egyetem és a kar lelkiségéről, a BTK legnépszerűbb képzéseiről, továbbképzéseiről, nemzetközi kapcsolatairól, valamint a lelkiséghez kapcsolódó őszi programjairól beszélgetünk.
(fotók: https://btk.ppke.hu)

A nyár politikai, közéleti történéseit tekintjük át Huber Szebasztián és Lesti Árpád politikai elemzőkkel.

Ki gondolta volna, hogy a régóta áhított 1990-es újraegyesítés óta újra előkerülnek ezek a régi elnevezések?
Úgy tűnik, a német kettéosztottság ma is jelen van. Okok, magyarázatok, kitekintés a jövőbe.
Vendégem Bauer Bence a Magyar-Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója

fotó: wikipedia.org
Megszállási zónák 1946-ban. A Saar-vidék (csíkozott) francia fennhatóság alá került (1947–1956). A vörös terület később, 1949-től az NDK nevet vette fel

Boldog Özséb remete volt a 13. században. Ő a Pálos Rend megalapítója. Sok évszázados - sikerekben és hányattatásokban gazdag - múlt után a rend központja ma Lengyelországban van.
Pécs, a budapesti Sziklatemplom, Márianosztra, Petőfiszállás-Pálosszentkút és Hargitafürdő. Ezek a mai pálos rendházak.
Vendégem F. Romhányi Beatrix történész, a Károli Gáspár Egyetem tanára

fotó: https://palosrend.hu/a-rend/
kozterkep.hu

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum legújabb, Gyöngyélet – Népi ékszer a 21. században című kiállításának augusztus 28-án tartott sajtónyilvános tárlatvezetésén a Múzeum 20. és 21. századi népi iparművészek és designerek népi motívumok ihlette ékszergyűjteményét mutatták be. A zömében gyöngyökből készült ékek együtt még sosem voltak láthatóak a nagyközönség számára, így igazi csemegeként csodálhatók meg a kivételes tárlaton. A Budai Vigadó pinceszintjén található Nagy Lajos terem középkori kőfala remek hátteret biztosít a csillogó kalárisok, fülbevalók, karkötők és egyéb díszek számára. A kiállítás előre meghirdetett időpontokban, tárlatvezetéssel látogatható 2025. június 30-ig.
A kiállítás ötletadója és főkurátora dr. Czingel Szilvia, kurátora Üveges Krisztina, aki a tárlatvezetést követően interjút adott műsorunk számára.
(fotók: Hagyományok Háza, Sallai Éva)

Jogsegély: A haszonélvezeti jog megszűnése, az építményi jog. Szalay Kornél Géza ügyvéddel beszélgetünk.
Kérdéseiket, észrevételeiket várjuk mindennap a 255-33-76-os telefonszámon, vagy a szalaykg@gmail.com címen. Kérjük hagyják meg elérhetőségüket és jogi szakértőnk visszahívja Önöket.

Az Egyesült Államok elnökválasztási kampánya lassan a célegyenesbe fordul, és bár a felmérések bő egy hónapja még Donald Trumpot tartották esélyesebbnek, ma egyáltalán nem egyértelműek a választási esélyek.

Vendégem Bali Ibolya, Útinform osztályvezető.

fotó: utinform.hu

Mario Draghi, a terv megalkotója: korábbi olasz miniszterelnök, még korábban az Európai Központi Bank elnöke.
Még ennél is korábban a Goldman Sachs nevű amerikai multinacionális vállalat alkalmazottja. Ez a cég a nemzetközi pénzvilág "egyik legnagyobb befektetési bankja, és egyben az amerikai állampapír piac elsődleges kereskedője, általánosságban pedig az értékpapír piac egyik prominens szereplője". (Wikipedia.org).
A Draghi-terv további centralizációt javasol: a többségi határozathozatalt - a jelenlegi egységet követelő döntések helyett -, és közös hitelfelvételt, ami egyszer már megvalósult a Covid járvány idején, de a végrehajtás számos problémát vetett fel.
Probléma pedig egyébként is van bőven: ma egy EU-s cég másfélszer annyit fizet az elektromos áramért, és három és félszer többet egy köbméter földgázért, mint egy amerikai.
Az EU zöld átállási programja tele van ellentmondásokkal, az orosz energiahordozók helyettesítése pedig igen nehézkesen halad.
Igaz az, hogy Brüsszel ma egy bürokratikus vízfej, aminek a leépítése nélkül nem változhat jó irányba a helyzet?
A Draghi-terv nem ezt mondja.

Vendégem Csath Magdolna, közgazdász, egyetemi tanár.

fotó: wikipedia.org
hasznostudas.com

Vendégem Bali Ibolya, Útinform osztályvezető.

fotó: utinform.hu

Mario Draghi, a terv megalkotója: korábbi olasz miniszterelnök, még korábban az Európai Központi Bank elnöke.
Még ennél is korábban a Goldman Sachs nevű amerikai multinacionális vállalat alkalmazottja. Ez a cég a nemzetközi pénzvilág "egyik legnagyobb befektetési bankja, és egyben az amerikai állampapír piac elsődleges kereskedője, általánosságban pedig az értékpapír piac egyik prominens szereplője". (Wikipedia.org).
A Draghi-terv további centralizációt javasol: a többségi határozathozatalt - a jelenlegi egységet követelő döntések helyett -, és közös hitelfelvételt, ami egyszer már megvalósult a Covid járvány idején, de a végrehajtás számos problémát vetett fel.
Probléma pedig egyébként is van bőven: ma egy EU-s cég másfélszer annyit fizet az elektromos áramért, és három és félszer többet egy köbméter földgázért, mint egy amerikai.
Az EU zöld átállási programja tele van ellentmondásokkal, az orosz energiahordozók helyettesítése pedig igen nehézkesen halad.
Igaz az, hogy Brüsszel ma egy bürokratikus vízfej, aminek a leépítése nélkül nem változhat jó irányba a helyzet?
A Draghi-terv nem ezt mondja.

Vendégem Csath Magdolna, közgazdász, egyetemi tanár.

fotó: wikipedia.org
hasznostudas.com

Zöld forradalom, víz nélküli vízerőművek a zöldítés és az energiatárolás szolgálatában, illetve
Elfogadásra került a világ első mesterséges intelligencia törvénye, ami megalapozhatja többek között a klímasemlegesség elérését is címmel írt tanulmányt Toldi Ottó, a Klímapolitikai Intézet kutatásvezetője. Vele beszélgetünk.