Akvarell

„A ’világi siker’ nincsen kemény és kitartó munka nélkül, ugyanakkor feltétlenül szükséges a hit, hogy minden, ami történik velünk a javunkra szolgál – vallja Büky Anna. Önéletrajzában az anya szó előbb szerepel, mint az írónő megnevezés. Legújabb kötetének címe: „Jobbat érdemelsz”. A szerző Nagy György András vendége volt a Katolikus rádió stúdiójában.

Egy mérnökből lett festőművész! Matzon Ákost meghívták a Pannonhalmi Főapátságba, hogy állítsa ki képeit. A Munkácsy Mihály-díjas magyar alkotóval Tóth János András beszélget.

Mit keres a föld alatt a budapesti, II. kerületi helytörténeti gyűjtemény?! A bunker a nyári szünet után ismét várja a látogatókat – a nem idevalósiakat azért, hogy megismerhessék a múlt egy-egy szeletét, a helyieket pedig azért, hogy identitásukat megerősíthessék. Zsoldos Szilvia beszélgetőpartnere, a kiállítás egyik megálmodója: Viczián Zsófia helytörténész.

Kép: Matzon Ákos egyik alkotása

Milyen a jó fotó? Mitől lesz valaki első helyezett egy fotóversenyen? Hogyan lehet egyáltalán kiválasztani több ezer indulóból a legjobbat? A "Magyarország 365" fotópályázat kapcsán a hazai fotográfiai élet legizgalmasabb alakjaival beszélgetett Kaiser Ottó, a fotópályázat zsűrielnöke a Scrutonban. A háttérbeszélgetés vendége ezúttal Kurucz Árpád, sokszorosan díjazott fotóriporter volt, aki a 2010-es Pictures of the Year fődíjasa, s aki ma már megkerülhetetlen alakja a hazai napilapos és magazinfotográfiai életnek. A helyszínen Kövesdy Zsuzsa járt.

A Sir Gawain és a Zöld lovag című lovagregényt ismeretlen szerzője a 14. században írta, és az egyik legfontosabb középkori angol nyelvű irodalmi mű, amely egyetlen példányban maradt ránk, egy könyvtártüzet is túlélve. Ráadásul két izgalmas verselő iskola ötvöződik benne, a kontinensé és a szigetországé. Ennek lefordítására vállalkozott Vaskó Péter költő, műfordító, filmkritikus. A könyvbemutatót követően Fazekas Gyöngyvér faggatta őt a szöveg titkairól.

Szerkesztő: Tóth János András,
zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

A nyáron több mint 20 ezer látogató volt kíváncsi a szegedi Móra Ferenc Múzeum Munkácsy-tárlatára, ahol mintegy 80 festményt és grafikát, vázlatot és befejezett műalkotást tekinthetnek meg az érdeklődök. A november 17-ig látogatható kiállításról Hegedűs Anitával, a múzeum sajtóreferensével Tráser László beszélget.

Ingyenes programokkal és kulisszák mögötti élményekkel várja a Müpa a felsőoktatási intézmények hallgatóit október 2-án. Az Egyetemi Napon a fiatalok szakmai sétákon, élő zenés minikoncerteken, színházi és irodalmi beszélgetéseken, nyilvános táncpróbán és művészek speciális backstage-sétáin első kézből ismerhetik meg egy kulturális intézmény mindennapjait. Kosztolánczy Gáborral, a Müpa vezérigazgató-helyettesével Szentimrei Kristóf készített interjút.

A Honvéd Férfikar a 75. jubileumát ünneplő Honvéd Művészegyüttes tagja. Az idei évadtól azonban új néven, mint Magyar Nemzeti Férfikar jelenik meg. Az eredetileg a Honvéd Központi Művészegyüttes kórusa néven alapított kar 1949 óta működik. Az akkor még katonai állományú énekesekkel megalakított kórus tagjai az idők folyamán magas képzettséggel rendelkező, hivatásos énekművészekre cserélődtek, akik közül többen a hazai és nemzetközi kulturális életben is keresett előadók. A névváltoztatásról, és az idei évad kivételesen magas színvonalú programjairól Riderauer Richárd karigazgatót Tóth Zsófia kérdezte.

"Küldetésünk páratlan, táncaink párosak, sikereink közösek!" - Lehetett olvasni az egyik molinón a Fonó Budai Zeneház 30. évfordulója alkalmából tartott sajtótájékoztatón a múlt héten, ahol Csuth Judit járt.

Dolhai Attila színész, musicalénekes szerint "nagyon fontos, hogy merjük vállalni a hitünket, mert ennek valódi, megtapasztalt eredménye van az életünkben." - Ungvári Judit interjúja.

Július közepén nyílt meg a szegedi Somogyi Könyvtárban a Mesélő Évszázadok című tárlat. A kiállítás könyvkincseit még a könyvtár névadója, Somogyi Károly esztergomi kanonok adományozta a városnak, az 1879-es nagy árvíz után. Tráser László összeállítása.

Szerkesztő: Fülöp Tamás
Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

Kézről kézre jár a kilincs, ahogy az idő telik. Dolgunk végeztével elhagyjuk a terepet, átadjuk, átengedjük az utánunk következőknek. Aztán amikor visszanézünk, az már maga a történelem. Most itt az idő, ez történik. Az önkormányzati választások stafétabotját október elsejétől veszik át a régiektől az új polgármesterek. Bercsényi Lászlóval, Balatonalmádi új polgármesterével Kövesdy Zsuzsa beszélgetett az eljövendő időszak reménybeli terveiről.

„Ez volt a legnagyobb megpróbáltatás: a kézirataival összezárkózó író társtalansága, egyedül vállalt félelmetes felelőssége. Ez az, ami egy életen át igénybevett. Ez az, amibe bele lehetett volna már az első pillanattól dögleni. A kézirat sunyi türelemmel hagyja magát alakítani. Szinte kínálkozik: törölj! korrigálj! dobd el az egészet! Mindig legyen úgy, ahogy az író akarja.” Hubay Miklós Végtelen napjaim című naplójának idézete elég pontosan körberajzolja a drámaíró életművét. K. Kovács István azonban arra vállalkozott, hogy életrajzi kötetében ennél is továbbmenve, felfedi a Hubay életmű mögötti alkotót. A monográfia szerzőjét Fazekas Gyöngyvér kérdezi.

Szerkesztő: Tóth János András,
zenei szerkesztő: Bögös Henrietta

A Magyar Képzőművészeti Egyetem hallgatói három másik európai művészeti egyetem diákjaival közösen hoztak létre egy elképzelt, jövőre vetített épületet, az Európai Művész Házát. A saarbrückeni, a drezdai, a rigai és a budapesti művészeti egyetemek hallgatói egy héten át a saját maguk által meghatározott szabályok szerint építkeztek, illetve közös akciókkal, performatív eseményekkel is belakták a Képzőművészeti Egyetem Barcsay termét.
Az október 5-ig látható kiállításról, a közös alkotói folyamatról, valamint a nemzetközi projekt megszületéséről Dr. Mélyi József művészettörténésszel és egyetemi docenssel, a projekt kurátorával Szentimrei Kristóf beszélgetett a helyszínen.

A Kutatók Éjszakája egy Európa-szerte megrendezett ingyenes eseménysorozat a tudomány és a kutatói életpálya népszerűsítésére, melynek keretében idén is szeptember utolsó hétvégéjén lehet bepillantani a különböző tudományterületek titkaiba. Szórakoztató, inspiráló előadásokon, kísérleteken, laborbejárásokon és további játékos programokon keresztül minden korosztály megismerkedhet a tudományos kutatás számos új eredményével.
A rendezvény legfontosabb célja, hogy a kutatók és fejlesztők sokszínű munkája vonzóvá váljon a fiatalok számára – fiúknak és lányoknak egyaránt. Dr. Kardon Bélával, az RCISD Regionális Tudásközpont tudományos igazgatójával, a Kutatók Éjszakája magyarországi központi szervezőjével Fülöp Tamás készített interjút.

A Szeged-Csanádi Egyházmegye idén ősszel is megrendezi azt a nemzetközi komolyzenei fesztivált, amely az egyházmegye első püspökéhez, a vértanú Szent Gellért ünnepéhez kapcsolódik. A szeptember 23. és október 2. között sorra kerülő Szent Gellért Fesztivált Robert Bachmann svájci zeneszerző-karmester alapította 2008-ban Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspökkel közösen, céljuk pedig az volt, hogy egy új klasszikus zenei dimenzióval gazdagítsák Szeged, komolyzenei kultúrában amúgy is pezsgőnek számító városát.
A több mint egy héten át zajló rendezvényen a zenekari és kamarakoncertek mellett a zenéhez kapcsolódó tudományos előadások is helyet kapnak, a kiemelt koncerteket pedig ezúttal a budapesti zenebarátokkal is megosztják, melynek keretében egy Mozart-estre kerül sor a Zeneakadémián szeptember 27-én.
A zenekari nyitóhangverseny egyik főszereplője az Anima Musicae Kamarazenekar lesz, amely a fesztiválon kívül is számos izgalmas koncerttel várja az érdeklődőket nemrég induló új évadában. Erről is beszélt rádiónknak bővebben G. Horváth László, az együttes vezetője, akit Szentimrei Kristóf kért mikrofon elé.