2024. november 30. szombat 10:04 |
|
A művészet akadémikusai Solymosi-Tari Emőke zenetörténész
Szerkesztő: Gadácsi János » bővebben...Solymosi-Tari Emőkéről nem túlzás azt állítani, hogy mindent tud a muzsikáról. Doktori dolgozatát Lajtha László színpadi műveiről írta. A Kossuth-díjas zeneszerző munkásságát Párizsban és Londonban is kutatta. Tanított középiskolákban, 2001-óta a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen oktat, jelenleg az intézmény egyetemi docense. A Magyar Művészeti Akadémiához 2014-ben csatlakozott, ahol ma a Művészetelméleti Tagozat vezetője. A Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével és a Széchenyi-díjjal kitüntetett Solymosi-Tari Emőke még véletlenül sem "szobatudós, írásai és előadásai színesen, magával ragadóan mutatják be a zene világát. |
2024. november 16. szombat 10:04 |
|
A művészet akadémikusai Vendégünk a 75 esztendős Temesi Ferenc író.
Szerkesztő: Gadácsi János » bővebben...Temesi Ferenc Szegeden született 1949. november 30-án. Szülei Temesi Ferenc és Tóth Etelka tanítók voltak, apja 1956-ig iskolaigazgató, a forradalom után meghurcolták. Tanulmányait szülővárosában végezte, az általános iskolában orosz, a gimnáziumban francia tagozatos volt. Elsősorban nyelvtehetségével tűnt ki. Már ekkor írt, részt vett az iskolai színjátszásban, egy amatőr beatzenekar énekese, szövegfordítója volt. Az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen elért eredményével nyert felvételt a szegedi tudományegyetem magyar–angol szakára.
Eleinte egyetemistaként is énekelt, majd a Szegedi Egyetemi Színpad országos hírűvé vált előadásában szerepelt (Déry Tibor: Az óriáscsecsemő). Ösztöndíjat kapott a Londoni Egyetemre. Szakdolgozatát Déry Tibor költészetéről készítette el, diplomát 1974-ben kapott.
Nyelvismerete miatt az Egyetemi Könyvtárban kapott határozott idejű állást. Következő munkahelye a Fiatal Művészek Klubja lett. 1975-ben megkapta a Móricz Zsigmond Irodalmi Ösztöndíjat, azóta szabadfoglalkozású író. Első könyve 1977-ben jelent meg. Por című regénye tette ismertté és népszerűvé (1986–1987).
Az 1980-as években külföldi tanulmányutakat tett. 1984-ben lett a Magyar Írószövetség, 1987-ben a PEN Club, 2003-ban az akkor még egyesületként működő Magyar Művészeti Akadémia tagja. 2001 óta a Magyar PEN alelnöke, a Magyar Írószövetség választmányának, 2011-től a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.
(Forrás: mma.hu) |
2024. november 02. szombat 10:04 |
|
A művészet akadémikusai Jakobovits Márta keramikusművész
Szerkesztő: Gadácsi János » bővebben...Szívesen dolgozik a "földdel". Az agyag csodálatosan formálódik a keze alatt. A partiumi születésű Jakobovits Márta az ősszel ünnepelte a 80. születésnapját, de élet- és munkakedve töretten. A Magyar Művészeti Akadémia aktív tagja, rengeteget utazik, tanít és életmű kiállításra készül. Hiába ismert már "száz" mázat, neki szüksége volt még néhányra. A művésznő olyan sokat kísérletezett a különböző színekkel, anyagokkal, a hővel, a technológiával, hogy kutatásait megírva, azzal megszerezte a doktori fokozatot. A címet persze nem használja, a munkáival "beszél". Mindenkivel megtalálja a közös hangot Nagyváradon, a Székelyföldön, a mai Magyarországon, a nyugati világban vagy akár egy iráni falu fazekasműhelyében is. |
2024. október 19. szombat 10:04 |
|
A művészet akadémikusai Rátóti Zoltán színész
Szerkesztő: Gadácsi János » bővebben...Az adás közben fellépett technikai hiba miatt elnézést kérünk. A műsor hibátlanul meghallgatható az ismétlés időpontjában, kattintson ide!
A Kossuth- és Jászai Mari-díjas művész egy hete vehette át a Tolnay Kláriról elnevezett elismerést. A laudációban Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezetője kiemelte, hogy kezd kimenni a divatból az a színásztípus, aki nem pillanatnyi ideológiai hóbortoknak hódol, vagy a népszerűség szerzés látványos eszközének tekinti a közéletet, hanem kiérlelt gondolkodásból és hitbéli átélésből fakadó küldetésnek tartja. Nem magamutogatással és hivalkodással, hanem feladatvállalással szolgálja azt az értékvilágot, amelyet képvisel. Szerinte Rátóti Zoltán ilyen ember. A Magyar Művészeti Akadémia alelnöke műsorunkban a színpadok világáról és szeretett falujáról, a zalai Magyarföldről is beszél, ahol volt polgármester és templomot is épített. |
2024. október 05. szombat 10:04 |
|
A művészet akadémikusai Zalán Tibor író, költő
Szerkesztő: Gadácsi János » bővebben...1954-ben született Szolnokon. Magyar–orosz szakon szerzett diplomát a József Attila Tudományegyetemen. Sokáig középiskolai tanárként dolgozott, kurzusokat vezetett
az egri Eszterházy Károly Főiskolán, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Szegedi Tudományegyetemen, illetve a békéscsabai Színitanházban. Dolgozott irodalmi folyóiratoknál. 1996 és 2007 között a Kolibri Színház dramaturgja volt. 2005-től 2007-ig a zalaegerszegi Griff Bábszínház, 2008 óta pedig a Békéscsabai Jókai Színház dramaturgja. Önálló köteteinek száma ötven fölött van. Jelentős drámai életművel rendelkezik, színházi bemutatóinak száma meghaladja a százat. Átvehette a József Attila-díjat, a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét, Magyarország Babérkoszorúját, a Szép Ernő-életműdíjat és a Balassi-kardot. |
2024. szeptember 21. szombat 10:04 |
|
A művészet akadémikusai Cakó Ferenc grafikus, animációs filmrendező » bővebben...A neve hallatán sokaknak azonnal eszébe jut a homok-technikája. Animációs filmen és a színpadon. Igen, egy képzőművész koncerteken, az élő zenére alkot homokból! Ahhoz, hogy Cakó Ferenc, Kossuth-díjas alkotó eljusson ideáig, hosszú utat tett meg. Művész családból származva, tehetséges ifjúként került a legendás Pannónia Filmstúdióba, ahol számtalan híres sorozatot készített. A Sebaj Tóbiást, vagy a Zénót a mai gyerekek is ismerik. "Ab ovo - Homoknyomok" című rövidfilmjéért díjat vehetett át Franciaországban Claudia Cardinale-tól, a berlini zsűri pedig Arany Medvével jutalmazta "Hamu" című 6 perces munkáját. A Magyar Művészeti Akadémia tagja különleges technikájáról is beszél műsorunkban. |
2024. szeptember 07. szombat 10:04 |
|
A művészet akadémikusai Stefanovits Péter képzőművész » bővebben...A Munkácsy Mihály-díjas és Érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozatának vezetője a napokban ünnepli a 77. születésnapját. Nem vesztegette fölöslegesen az elmúlt évtizedeket. Amióta "belevágott" az alkotó munkába, sokszor megváltozott körülötte a világ. Felvidéki születésű szüleitől még a XIX-XX. század "klasszikus" magyar műveltségét örökölte, tudós édesapja pontos anyagismeretével megerősítve. Stefanovits Péter így olyan alkotóvá lett, aki valóban korunk képzőművésze, aki az ecsettel éppolyan baráti viszonyban van, mint a cinkmarással, a hatalmas installációkkal vagy éppen a legújabb digitális technikákkal. Sorozatai szó szerint elgondolkodtatóak, amelyek a humánumból és a szakralitásból fakadnak. |