Asztali áldás

Hol volt, hol nem volt… - akár így is kezdhetnénk az Auguszt cukrászok és cukrászdák történelem viharait is kiállt történetét. Auguszt Elek 1870-ben egy pici tabáni, földszintes házban nyitotta meg „czukrászatát”. Őt követte fia, József krisztinavárosi „pazarul berendezett, elegáns, gázvilágításos” üzletével. Az ő fiának, Elemérnek az unokája Auguszt-Arató Auguszta, aki így már az ötödik generációt képviseli. Vele beszélgetett a szerkesztő, Zsoldos Szilvia a 25 éves farkasréti Auguszt Pavilonban. Titkuk mi is lehetne más, mint a hagyomány és a minőség.

Van úgy, hogy az ember a szinte közvetlen környezetében vesz észre valakit – és ha gasztronómiáról van szó, akkor például azért, mert a rádiós szerkesztő is időnként eljár ebédelni…Aztán van úgy, hogy a verseket író szakács azt mondja a felkérésre, én már szerepeltem a rádióban... Múlnak az esztendők és kiderül, nemrég megnyert egy olyan országos versenyt, ahol a költők saját alkotásukat szavalták el. Beszélgetőtársam Balázs-Záper Péter.

Mi mindenre képes a zöld veltelini?
Ezt a témát járjuk körbe két fiatal, elkötelezett borásszal, akik számára meghatározó ez a szőlőfajta. A budai Nyitott Műhely nevű kulturális központban Varga Tamással, a soproni Steigler Pince borászával, valamint Ludányi Gáborral, a mátrai Gobri Pince tulajdonos-borászával fejtegettük a zöld veltelini titkait és ismerkedtünk a fajta megannyi arcával...

----
fotók: Steigler Pince; GoBri Pince (Vető Gábor); Borsmenta magazin

Milyen alapanyagok, technológiák, ízvilág jellemzi ezt a távol-keleti konyhát? Beleznay Katalin több mint két évtizede foglalkozik ennek az ázsiai országnak a kultúrájával, és a főzőtanfolyamok vezetőjeként már 2018 óta tanítja az érdeklődőket a koreai fogások fortélyaira. A budapesti Koreai Kulturális Központ tankonyhájában először abba hallgattunk bele, milyen feladatot kaptak aznap a résztvevők.

Közíró, jogász, politológus; a magyar sorskérdések elemzője – vagyis Borbély Zsolt Attila. Gasztroblogger, étteremkritikus, bortudor; a minőségi finomságok kedvelője azaz Dorozsmai Endre. Egy televízióban ezek után villódznának a fények, írásban óriásira ugrana a betűméret, egy kereskedelmi rádióban jönne a dobpergés, majd annak kikiáltása, hogy a két személy ugyanaz! Ám erre semmi szükség, hiszen akik ismerik a munkásságát -és igen sokan vannak ilyenek- azok tudják; ráadásul a nyilvános önleleplezést már egy jó ideje meglépte. Beszélgetőtársamat aradi otthonában hívtam fel.

Kevés szabadidős dolog jobb annál, minthogy elmegyünk egy megfizethető, szerethető kis kávézóba a barátainkkal vagy a családunkkal és egy jó kávé, reggeli vagy ebéd mellett együtt vagyunk. Ha ráadásul prémium minőségű, hazai termékeket ehetünk és ezeket meg is vásárolhatjuk, az még jobb. De ha ezzel még leszakadó térségben élők munkáját segítjük az szinte tökéletes kikapcsolódás. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat működtetésével létrejött láncolat végén a budai Fény utcai piacon lévő FeteKert kávézó van, ahol Barta Beatrix üzletvezetővel és Sass Gyula Leventével a Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs munkatársával beszélgettünk.

Váli Péterrel, majd Dr. Laposa Józseffel beszélgetünk.

Nagy-Hatát, Kántor-tag, Csutaj – dűlők valahol 230 és 260 méter tengerszint feletti magasságban. A 13-dik században már írásban megemlített Egerszólát az 1552-es várostrom után elnéptelenedett, majd újraéledt. A borászat térképére is visszahelyezné a települést Dobos Attila, aki maga is sajátos utat bejárva úgy döntött: egy olyan vállalkozást alapít, ami a bor, a gasztronómia és a kultúra találkozási pontja lehet.
A helyszínen járva- ahol még minden nagyon új – az Egersoul tulajdonosa lelkesen magyarázta a további terveket: az újabb épületrészektől, a tökéletes páratartalom megteremtésén át a székek színéig. Közen többször egyeztetett munkatársaival, akik a hordók körül sürgölődtek. De azért természetesen jutott időnk arra is, hogy leüljünk beszélgetni.
Fotók: Egersoul és Katolikus rádió

Az étkezés kultúra - milyen a magyar gasztronómia most a 21. században? Több tízezer kilométer, három év és számtalan élettörténet a receptek mellett György Zsombornak, a Magyar hang főszerkesztőjének könyvében, a Pörc című kötetben.

Az étkezés kultúra - milyen a magyar gasztronómia most a 21. században? Több tízezer kilométer, három év és számtalan élettörténet a receptek mellett György Zsombornak, a Magyar hang főszerkesztőjének könyvében, a Pörc című kötetben.