Püspöki köszöntő 2024. február 15. csütörtök
Dicsértessék a Jézus Krisztus!
Püspöki köszöntő
A nagyböjt mindig a keresztény ember lelkéhez közel álló idő. Nem azért, mert szeretjük látni a nagyböjtben a keresztút végzése közben elénk táruló szenvedést, amit bűneinkkel Jézusnak okoztunk, hanem azért, mert a Megváltó szenvedésével is teljessé tette a mi megváltásunkat, a bűneink megbocsátását.
Ez az idő segít jobban átélni azt a szeretetet, mellyel az Isten szeret bennünket, bűneink ellenére is. Ez a szeretet újjáteremtő erő.
A nagyböjti önmegtagadások, a heti böjtök, a két szigorú böjti nap: hamvazószerda és nagypéntek, mind segítenek abban, hogy megérintsen bennünket ez a felemelő, új élet felé segítő szeretet.
Alkalom a bűnbánatra: szembe kell néznünk hibáinkkal, bűneinkkel, és a szentgyónás elvégzésének kegyelmeivel új életet kezdhetünk, kijavíthatjuk, amit elrontottunk.
Talán sikerül több csöndet is teremteni magunk körül, és aztán önmagunkban is. Ezt a csöndet pedig megtölthetjük imádsággal. Remélhetjük, hogy ha így teszünk, a nagyböjt végére jobban megszeretjük az imát, annak új oldalát ismerhetjük meg: a lélek bensejében történő személyes találkozás örömét és békéjét.
Az ima a böjt, a keresztút, a csönd, arra képesít minket, hogy azt is észrevegyük, hogy az Úr velünk van, szeretettel figyel ránk, hallgat imáinkra, és szeretettel segíti az életet: a miénket és szeretteinkét, mindazokét, akikért imádkozunk.
Legyen ez a nagyböjt a lelki elmélyülés, megújulás ideje! Segítse jó szándékainkat megvalósulásra a Szűzanya bennünket kísérő szeretete, égi imája!
