A pápalátogatás eseményeihez kapcsolódó sajtóanyagok 2023. április 28. péntek
Találkozás a fiatalokkal – Forráspont Ferenc pápával
Papp László Sportaréna
Sajtóanyag
2023. április 29.
A Forráspont házigazdái
Kállay Katalin
Kállay Katalin a Forráspont-rendezvények rendszeres házigazdája – egyúttal rajongója is. Vallja, hogy a katolikus ifjúság népszerű, visszatérő eseményének komoly szerepe van a keresztény identitás megélésében és megerősítésében, és alkalmat ad nem csak a közös ünneplésre, de az ismerkedésre is. Magánéletében is sokféleképpen megéli a legutóbbi Forráspont mottóját: „Örömre hívtál”.
Jelenleg aktív önkéntese a Magyar Máltai Lovagrendnek, ahol testi és szellemi fogyatékos barátaink számíthatnak a segítségére. „Civil” életében egy ügyvédi iroda munkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem 21 esztendős joghallgatója.
Fogarasi Botond
A budapesti nagycsaládban felnőtt fiatalember a miskolci jezsuitáknál érettségizett, jelenleg a Corvinus Egyetem harmadéves hallgatója. Ma is szívesen idézi fel azt a pillanatot, amikor kiderült, hogy a konklávé jezsuita pápát választott. Büszkeséggel tölti el, hogy a pápalátogatás hivatalos dala – mely a Szent Ignác életéről szóló musicalből való – egykori diáktársai előadásában került először a közönség elé.
Gyermekként résztvevője volt a Fokoláre mozgalomnak, cserkészkedett, tevékenykedett az iskolai lelkiségi csoportban és jelenleg a Regnum Marianum lelkiségi mozgalom tagja. Úgy tartja, hogy a mai világban a közösségben megélt hit az igazi megtartó erő. Meghatározónak tartja életében a nagyobb szabású katolikus közösségi eseményeket, például a csíksomlyói búcsút, az Ez az a nap!-ot, vagy akár a Forráspontot. Óriási megtiszteltetésként éli meg, hogy a tavalyi alkalom után most újra ez utóbbi rendezvény színpadán szolgálhat, és onnan köszöntheti Krisztus földi helytartóját – „Ad maiorem Dei gloriam” azaz „Mindent Isten nagyobb dicsőségére”.
Fellépők, előadóművészek
A Forráspont Band
A Forráspont rendezvények állandó zenekara. Elkötelezett, hivatásos keresztény zenészekből áll, élükön Vizy Mártonnal. A zenekar az elmúlt évek során több régről ismert keresztény dalt újraértelmezett, újrahangszerelt, illetve angolról fordított, és új dalokkal is frissítette a hazai keresztény zenei repertoárt.
A Forráspont Band az elmúlt két évben saját szervezésű karácsonyi dicsőítő koncertet adott a budapesti Kongresszusi Központban, illetve a Szent István-bazilikában. A pápalátogatás hivatalos dala – Camino, Krisztus a jövőnk – a Forráspont Band közreműködésével kerül a közönség elé.
A 4 Akkord Show Kórus
Könnyűzene, többszólamúság, kórusfeldolgozások, élőzene, koreográfia, vidámság, csapatmunka, közösség – ők a 4 Akkord Show Kórus. A kórus csapatának tagjait nem csak a zene, annak szeretete, az együtt éneklés öröme, hanem barátság is összeköti. Lassan 10 éve már, hogy belevágtak a kórusmunkába Réti Kati vezetésével. Az elmúlt évek alatt többszörösére bővült létszámuk.
Repertoárjuk éppúgy sokszínű, mint a csapat összetétele: van köztük tanár, óvónő, leendő orvos, mérnök, gimnazista, pszichológus, bölcsész. A csapattagok között nincs versengés, sokkal inkább összetartás – aki gyengébb, az bátorítást kap a többiektől, aki erősebb, az segíti a (szólam)társát. Amatőrök, céljuk azonban minél profibban megszólaltatni a dalokat, minél igényesebben, érték-kereséssel megalkotni zenéiket. Működésüket a professzionális kórusélet vezetői, karnagyai is elismerik: 2017, 2018, 2023 év folyamán nemzetközi versenyeken aranydiplomás minősítéseket szereztek.
Minden évben meghatározó élmény a Forrásponton való közreműködésük, mely rendezvényen nem csak zeneileg, hanem hitben is növekedhetnek. A pápalátogatás hivatalos dalát a kórus közreműködésével mutatják be.
Vizy Márton – zeneszerző és előadóművész
A pápalátogatás hivatalos dalának zeneszerzője. Munkásságának jelentős részét nagyszínpadi zenés színházi darabok alkotják. Első musical-produkciója (Én, József Attila) túl van a 100. előadáson, tavaly pedig a jezsuita rend felkérésére Loyolai Szent Ignácról írt musicalt Ignác, a lelkek lovagja címmel.
A Forráspont-rendezvény egyik alapítója, kezdetektől zenei vezetője. Irányítása alatt működik a Forráspont Band, a katolikus rendezvény állandó zenekara.
Rúzsa Magdi – énekesnő
A Máté Péter-, Artisjus-, kétszeres Fonogram- és négyszeres Petőfi zenei díjas énekesnő pályája 2006 óta töretlenül ível felfelé. Többszörös arany- és platinalemezes művész, a 2007-es Eurovíziós Dalverseny 9. helyezettje és szerzői különdíjasa. 2023 februárjában negyedszer adott dupla teltházas koncertet a Budapest Arénában.
„Semmi mást nem kérek, csak erőt, hogy végig tudjam járni az utamat. (...) Az angyalok velünk…” – vallja a fiatal énekesnő.
Bori Réka – színésznő, énekes
(Az Ég tartja a Földet c. musical duettjének egyik előadója)
A Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház művésze Győrszemerén nőtt fel. Győri gimnáziumi évei alatt fontos szerepet kapott életében a néptánc. Az érettségi megszerzése után a Budapesti Operettszínház tanodájában képeztette magát, majd – már másodévesként – szerepeket is kapott a színházban. 2014-ben nyert felvételt a Színház- és Filmművészeti Egyetemre, ahol Novák Eszter és Selmeczi György színművész-osztályába került. Énekmestere az egyetemi évek meghatározó időszakában Bátori Éva volt, akinek a segítségével újabb és újabb műfajokban tudott helytállni.
A diploma megszerzése után játszott a Veszprémi Petőfi Színházban, Budapesten, a Győri Nemzeti Színházban és a Kecskeméti Katona József Nemzeti Színházban – jelenleg ez utóbbi társulatának tagja. Aktív színészi évei alatt számos színpadi műfajban volt alkalma bemutatkozni. A színpad mellett szenvedélye a cukrászat és a főzés.
Koltai-Nagy Balázs – színész, énekes
(Az Ég tartja a Földet c. musical duettjének egyik előadója)
A kaposvári születésű színész a helyi Munkácsy Mihály Gimnázium elvégzését követően a Kaposvári Egyetem Művészeti karának színművész szakán diplomázott, majd egyből a Kecskeméti Katona József Színházhoz szerződött. Azóta számos zenés és prózai műfajú előadáson mutatkozott be az intézmény színpadán.
A muzsika iránti rajongása kiskora óta töretlen: gimnáziumi évei alatt osztálytársaival zenekart alapított, később már egyetemi diáktársaival folytatta a zenélést. Ma a TeátRummal nevű szegedi könnyűzenei formációt erősíti basszusgitárosként, de zeneszerzőként is közreműködött több színházi előadásban. 2022-ben Junior Prima-díjat nyert.
Tanúságtevők
Krabót Bertalan
A 17 éves gimnazista a Szeged melletti Újszentivánon él szüleivel és két öccsével. Katolikus, vallását gyakorló családban nőtt fel. A Dugonics András Piarista Gimnázium 10. évfolyamos tanulója. Évek óta hívő közösségek tevékeny résztvevője – tagja például a szegedi dóm ifjúsági közösségének és az 550. Márton Áron Cserkészcsapatnak is, ahol ma már animátorként tevékenykedik. Ministráns a Szeged Belvárosi Plébánia közösségében. A Dugonics András Piarista Gimnázium 10. évfolyamos tanulója.
Szabadidejének jelentős részét barátai körében tölti, de kreatív kikapcsolódásra is szán időt: a gimnáziumi színjátszótársulat tagja, rendszeresen publikál a Piár Futár című iskolai újságban és időnként verset is ír. A fiatalember németül és angolul tanul, mérnöknek készül.
Csóka Dóra
Dóra a Baranya megyei Kozármislenyben él szüleivel és testvérével, jelenleg a Pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának végzős diákja. Tervei szerint hittan-magyar szakos tanárként tevékenykedik majd, de – mint vallja – többgyermekes édesanya és jó feleség is szeretne lenni, Istennel közeli kapcsolatban.
Szabadidejében gyakran olvas, kirándul, zenét hallgat, de fontos a számára az az időszak is, amikor csak a Jóistennel és saját gondolataival van együtt. Fontosak számára az emberi kapcsolatok, a másikhoz való szeretetteljes odafordulás; törekszik az őszinte és mély kapcsolatok kialakítására. Korosztályánál komolyabb gondolkodásúnak tartja magát, életében központi szerepet játszik a lélekről és működéséről való elmélkedés, a hit és a pszichológia találkozása. Úgy tartja, hogy a szeretet a legnagyobb érték – ennek mentén igyekszik élni mindennapjait.
Levcsenkó Tódor
A 18 éves fiatalember egy hétgyermekes kárpátaljai, salánki görögkatolikus papcsalád hetedik szülöttje. Nevét szülőföldje vértanú püspökéről, Boldog Romzsa Tódorról kapta. Kisgyermekkorában komoly, bénulásos betegségből gyógyult fel, máig vallja, hogy Isten segítségével. Négyéves volt, amikor édesapját a magyar határhoz közeli Beregdédára helyezték. Ekkoriban, beregszászi általános iskolai évei idején kezdett felerősödni lelkében a hit, ehhez családjától sok tapasztalatot és tanítást nyert. Magyarországra kerülve, Nagykállóban folytatta tanulmányait hatosztályos egyházi gimnáziumban, ma pedig már a Miskolci Jezsuita Gimnázium 11. osztályos tanulója. Aktív tagja az ottani görögkatolikus közösségnek, társaival kántori szolgálatot vállal és más hitéleti, közös programokon vesz részt.
Az ukrajnai háború kitörése óta kevesebbet járhat szeretett szülőföldjén, élete már az anyaországban folytatódik.
Nagy Krisztina
Az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem 22 esztendős, utolsóéves, közösségszervező szakos hallgatója a Heves megyei Szajláról származik. Erős katolikus hitét családjából hozta, kisgyermekként déd- és nagyanyjától tanult imádkozni. Egyik legszebb gyermekkori emléke, ahogy dédanyja a vasárnapi szentmisén, az első padsorban, virágos kendőben ül. „Csodálattal figyeltem Isten iránti bizalmát és szeretetét” – idézi fel Krisztina. Azóta eltelt több mint tíz év, és már maga ő ül ugyanabban a padban, két húgával.
Nyolcévesen érezte először, hogy nagyon szeretne templomban szolgálni, ma pedig már nem csak szülőfalujában, de az egri hitéletben is tevékenyen részt vesz, segíti például az egyetemi lelkészség munkáját. „Mindent, amit kaptam, amit tanulmányaimban elértem, Istennek köszönhetek. Ez indít arra, hogy nap mint nap igyekezzek tanúságot tenni a környezetemben élőknek Isten gondoskodó szeretetéről” – vallja.
A Szentatya püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, szerzetesekkel, papnövendékekkel és lelkipásztori munkatársakkal találkozik
a Szent István Bazilikában
Sajtóanyag
2023. április 28.
Bakonyiné Marton Katalin
Zenei tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola zeneszerzés szakán, majd a Zeneakadémia Középiskolai énektanár és karvezető szakán végezte. Jelenleg a Szent II. János Pál Iskolaközpont énektanára. A Don Bosco Ének- és Zenekarnak alapítása óta tagja, kezdetben, mint énekes, majd 1991 óta vesz részt aktívan a kórus irányításában, mint karvezető. A hangversenyeken a vezénylés mellett továbbra is énekel a kórusban. Karvezetői repertoárjában elsősorban egyházzenei művek állnak, de közel áll hozzá Kodály és Bárdos zenéje is.
Benyus Sándor
A Váci Bartók-Pikéthy Zeneművészeti Szakgimnázium nagybőgő tanára, korrepetítora és a zenekar karmestere, (14 évig az iskola igazgatója). A 10 testvérből álló Benyus Testvérek Kamaraegyüttesének tagja. 25 éve vezeti az Egyetemi Templom Don Bosco Ének-zenekarát, melyet közel 50 éve alapított Dauner János szalézi szerzetes.
Brenner József atya
A híres szombathelyi Brenner család keresztény légkörébe született, amelyben a papi hivatások megérlelődtek. 1957-ben szentelték pappá. László bátyjával átmentették vértanú fivérük, boldog Brenner János emlékét a szabadabb világba, de ennek ára volt: 1989-ig csak káplán lehetett, plébános nem. Állandóan figyelték a világi hatóságok.. 1995-től kanonok, általános helynök, szentszékibíró, borhi címzetes apát, egyházmegyei spirituális és Vasvár-Szombathelyi Székeskáptalan nagyprépostja. Hűséges és nehéz körülmények között is helytálló papi életével és vértanú fivére emlékének átmentésével a jelen és a jövő magyar Katolikus Egyházáért, s áttételesen a jövő magyarságáért dolgozott egész papi életében.
Farkasházi Dávid
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett diplomát 2015-ben zenekar-és kórusvezető, majd 2019-ben Kóruskarnagyművész, valamint ének-zene tanár szakokon. Több hazai és nemzetközi verseny díjazottja. Jelenleg a Zeneakadémia doktori képzésének hallgatója, a Kecskeméti Kodály Intézet óraadó oktatója, valamint a Zeneakadémia Mintaiskola Programjának tanára. A 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszuson alakult La mia Fonte Énekkar karnagya, a Batthyány téri Szent Anna templom egyik orgonistája és Ifjúsági Zenekarának vezetője. 2022-től a budapesti Szent István Bazilika karnagya.
Hernády Krisztina OP
Budapesten született, hatgyermekes családban. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen történelem szakon, majd a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán hittanár szakon szerzett diplomát. 2011-ben belépett a domonkos rendbe, jelenleg a rend hódmezővásárhelyi közösségének tagja, tanít, szentségi előkészítőt tart, fiatal édesanyákkal foglalkozik.
Kondás Sándor atya
Görögkatolikus pap, nős (házasságkötése és a papszentelése éve: 1980), 5 gyermeke és 5 unokája van. 20 év budapesti parókiális szolgálat mellett előbb a görögkatolikus egyház médiareferenseként tevékenykedett, jelenleg a Görögkatolikus Metropóliai Sajtó- és Médiaközpont munkatársaként a görögkatolikus rádió és televízó műsorokat szerkeszti. Felesége és az egyik fia is társa ebben a munkában.
Pavelczak-Major Dorina
Katekéta és coach. Több, mint 20 éve szolgál a Katolikus Egyházban, állami és egyházi iskolákban egyaránt. Az MKPK-Hitoktatási Bizottságának felkérésére hittankönyv sorozat szerkesztője és társírója, szakmai munkatárs. Jelenleg az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Hitoktatási Felügyelőségén, képzések vezetésében és mint az óralátogatók koordinátora is tevékenykedik. A hitbeli tudás átadása motiválja a továbbképzések vezetőjeként, illetve aktív résztvevőjeként. Hobbija a kézművesség és a zene, melyet szívesen használ módszerként is a hittanórákon.
Szotyori Nagy Gábor
Generációjának egyik legfoglalkoztatottabb orgonaművésze, számos nemzetközi verseny helyezettje, díjazottja. Gyermekkora óta végez egyházzenei-orgonista munkát, jelenleg a budapesti Szent István Bazilika egyik orgonaművésze. Rendszeres koncerttevékenységet folytat, évi 40-50 koncerten szerepel szólistaként, kamaraművészként Magyarországon és külföldön egyaránt. Repertoárján a kora barokk szerzőktől a kortárs zenéig szinte minden fontosabb mű megtalálható, de előadóművészeti érdeklődésének fókuszában a romantika művészete áll.
Virágh András Gábor
A budapesti Szt. István Bazilika orgonaművésze, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem adjunktusa, a Magyar Zeneszerzők Egyesülete elnökségi tagja, a Studio5 zeneszerző csoport alapító tagja. Generációjának egyik legfoglalkoztatottabb zeneszerzője és orgonaművésze. Eddigi művészi pályafutásának elismeréseképp 2022-ben Bartók-Pásztory Díjban részesült.
Egyetemi Templom Don Bosco Énekkara
Dauner János szalézi atya 1975-ben alapította, jelenleg ifjabb Benyus Sándor és Bakonyiné Marton Katalin vezetésével a budapesti Egyetemi templom egyházzenei szolgálatát látja el, valamint felkéréseknek eleget téve vendégszerepléseket vállal. Az általuk előadott művek köre felöleli az egyházi év ünnepeit és az európai zenetörténet széles palettáját. Repertoárjukon százhúsz-száznegyven mű szerepel, illetve önálló zenekari műveket is játszanak. A közel 150 tagot számláló ének- és zenekar egyben családos közösség is, ahol kicsik és nagyok egyaránt aktívan részt vesznek a közösség életében.
In Medias Brass
2010 januárjában alakult, tagjai a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szereztek művész diplomát. Az együttes – megalakulását követő három éven belül – hét rangos, nemzetközi kamarazene versenyen nyert öt első, két második és számos különdíjat. Mesterkurzust tartottak 2015-ben Dél-Koreában, 2018 és 2020-ban Litvániában, 2019-ben pedig Csehországban. Munkájukat 2011-ben Junior Prima díjjal tüntették ki, 2012-ben pedig a KLASSZ Tehetség program promotáltjai között szerepeltek. A zenekar tagjai: Kresz Richárd (trombita); Pálfalvi Tamás (trombita); Benyus János (kürt); Sztán Attila (harsona); Dr. ifj. Bazsinka József (tuba).
Szent István Bazilika Énekkara
1909-ben alapította Sztojanovics Jenő karnagy. A kórus jelenlegi repertoárjában a régi mesterek motettái, miséi, oratóriumai mellett nagy számban megtalálhatók kortárs magyar zeneszerzők művei is. Az együttes feladata elsősorban a liturgikus szolgálat vasárnaponként a tíz órakor kezdődő nagymisén, de emellett alkalmanként önálló koncerteket is ad. Az énekkar számos külföldi turnén vett részt és több hanglemezt is készített.
Szent Efrém Férfikar
Magyarország legnépszerűbb vokális együttesét 2002-ben alapította a Liszt- és Érdemes Művész Díjas Bubnó Tamás. A nyolcfős énekegyüttes a bizánci rítusú kereszténység vokális hagyományát, a nagy magyar zeneszerzők (Liszt, Bartók, Kodály) férfikari műveit tűzi rendszeresen műsorára, illetve kortárs műveket és saját feldolgozásokat is rendszeresen előadnak.
Szentmise a Kossuth téren
Sajtóanyag
2023. április 30.
Band
Magyarországon immáron majd fél évszázados múltra tekint vissza a gitáros egyházi zene. A pápai látogatás tiszteletére egy olyan Band alakult, ami Magyarország legismertebb gitáros formációiból és előadóiból állt most össze, pár fiatallal kiegészülve, hogy szolgálatukkal dicsőíthessék a Jóistent a pápai misét megelőző rózsafüzér alkalmával. Tagok: Borka Zsolt, Csiszér László, Gável András, Gável Gellért, Nagy Lajos, Sillye Gábor, Sillye Gergő, Sillye Jenő, Simon Bence, Takács Antal, Varga Attila, Varga Emese Hedvig, Varga Levente László
Capella Theresiana
Budapesten az Avilai Nagy Szent Teréz Plébánia-templomban működik 2005 óta. A kórus Horváth Zoltán kanonok-plébános kezdeményezésére jött létre, a templom karnagya; Dr. Merczel György a Zeneakadémia Egyházzene Tanszakának docense irányításával. Az énekegyüttes kizárólag képzett zenészekből áll, tagjai többnyire a Zeneakadémia Egyházzene Tanszakáról kerültek a kórusba. A kórus megalakításának célja volt, hogy rendszeresen mintaszerű liturgikus egyházzenei szolgálatot lásson el. Elsősorban a gregorián éneket és a reneszánsz polifóniát részesítik előnyben egyházzenei szolgálataikon, gondosan illeszkedve a napi liturgia szövegeihez. A Capella Theresiana az elmúlt években több mint 100 reneszánsz misét, kb. 250 motettát és számos gregorián tételt adott elő. A kórus legnagyobb gyakorlatot Palestrina (28 mise) és kortársai; Victoria (16 mise) és Lassus (10mise) műveinek eléneklésével szerzett.
Erdődy Kamarazenekar
1994-ben alapította Budapesten Szefcsik Zsolt hegedűművész, aki azóta is a zenekar művészeti vezetője és koncertmestere. Az együttes magyarországi kottatárak kéziratai alapján több mint félszáz művet mutatott be évszázados feledés után. Több jelentős XVIII-XIX. századi szerző műveiről kizárólag az Erdődy Kamarazenekar előadásai alapján vált hozzáférhetővé hangzó zenei anyag. Emellett a zenekar több kiváló hazai szerzőtől rendelt és mutatott be új műveket (Orbán György: Stabat Mater, I. hegedűverseny, Udvari táncok, Sopra canti diversi, Sopra canto fermo; Gyöngyösi Levente: Lukács passió, III. divertimento), ezzel is sokakhoz eljuttatva a hazai kortárs zeneművészet értékeit. Az együttes a franciaországi magyar évad keretében 2001-ben debütált az Ile de France Fesztiválon, sikerrel lépett fel Bécsben, Rómában, Ljubjanában, Varsóban, Wroclawban, hangversenykörúton szerepelt erdélyi kastélyokban és templomokban.
Kispap Scola
A Központi Papnevelő Intézetben nagy hagyománya van, hogy az ott lakó kispapok az Egyetemi Templom szentmiséit scola énekléssel kísérik. Ezzel nem csak a szertartásoknak adják meg az azt megillető magasztosságot, de a hallgatóság is betekintést kaphat arról, hogy több évszázaddal ezelőtt - amikor még a Pálos Rend kolostoraként szolgált az intézmény - milyen hangulata volt az itt lakó szerzetesek által vezetett szertartásoknak.
Maczkó Mária
Érdemes Művész, Magyar Örökség-, Prima-díjas népdalénekes. A Debreceni Zeneművészeti Konzervatóriumban 1982-ben végzett magánének szakon. 1983-ban megnyerte a Pest megyei népdalversenyt, s megkapta a Népművészet Ifjú Mestere kitüntető címet. 1986-tól tíz éven át a Magyar Állami Népi Együttes szólóénekese volt. Évekig a Vasárnapi Újság hangjaként is felcsendült a Magyar Rádióban. A fehér foltnak számító Galga mentén elkezdte a népdalok gyűjtését, amelyből 1990-ben Rónai Lajossal könyvet jelentetett meg “Rózsát ültettem a gyalogútra” címmel. Közben óvodás gyermekjátékkört és népdalkört vezetett Domonyban, tanított az aszódi népzenei műhelyben, táborokban, hat éven át a Kartali Asszonykórus, tíz éven át a Turai Énekmondók művészeti vezetője volt. Több zenekarral is dolgozott együtt, melyekkel számos hangzóanyaguk megjelent a kárpát-medencei magyar népdalválogatásoktól a rendhagyó irodalomórákig: a Tarisnyás népzenekarral, a Folk Trióval, a Gajdos népzenei együttessel, duóban bejárta az országot Széles András citeraművésszel, Szabó András versmondó előadóművésszel. Olasz Ferenc rendező 1995-ben „Gyertyaszentelő- és Gyümölcsoltó Boldogasszony” ünnepeiről Mária-filmeket készített énekeivel. 2010-2018-ig volt a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének népi ének tanára, 2017-2022-ig pedig a turai Bartók Béla Művelődési Ház és Könyvtár művészeti vezetője. 2017-ben újjászervezte a Turai Énekmondók csoportot. 2018-tól a Sára Sándor által létrehozott „Földobott kő” Alapítvány kuratóriumi tagja, 2022-től az MMA Népművészeti Tagozata nem akadémikus köztestületi tagja.
A szentmise kórusa
A kórus a székesegyházak és templomok képzett énekeseiből áll, mely a Kodály Zoltán Magyar Kórusiskolával együtt szolgál. A meghívott kórustagok, összesen 312 fő, képviselik Budapest, Esztergom, Eger, Győr, Vác, Székesfehérvár, Pécs, Szeged, Kaposvár, Kóka, Nagykanizsa, Borsosberény, Szarvaskő, Fót, Sukoró, Sárszentmihály, Mór, Jászberény, Ősi, Bátya, Kalocsa, Vámosszabadi, Nyúl, Bogács, Kerepes, Kistarcsa, Makó, Veszprém, Ajka, Zirc, Balatonalmádi, Várpalota, Nagykőrös, Keszthely, Gödöllő, Veresegyház, Nyíregyháza, Tura, Tiszaföldvár, Őrbottyán, Kerepes, Rétság, Győrzámoly, Csobánka, Göd, Zalacsány és Kistarcsa egyházi énekkarait. Az egyházmegyék kórusát Varga László karnagy zeneigazgató szervezte.
Varga László kanonok
Közel négy évtizede a váci székesegyház karnagya, az MKPK zenei testületének az Országos Magyar Cecília Egyesületnek (OMCE) központi igazgatója. Tanár, zeneszerző, az egyházzenei élet jelentős szervező egyénisége, Vác város díszpolgára. 10 éve alapította a Váci Székesegyházi Kórusiskolát, melynek művészeti vezetője. Szakmai díjak és egyházi kitüntetések birtokosa. A KÓTA Egyházzenei Szakbizottsága Katolikus Szekciójának elnöke. Diplomáit a budapesti Karnagyképzőn és a Zeneakadémián szerezte. A Váci Székesegyház Szent Cecília Kórusa általa vált az egyik legelismertebb énekkarrá. Ezen kívül újságírói, sajtóapostoli tevékenysége is közismert: a Magyar Kórus egyházzenei lap főszerkesztője, valamint a Kossuth és a Magyar Katolikus Rádió munkatársa és szerkesztője.
Sapszon Ferenc, ifj.
Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas karnagy, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust követően ezúttal is a szentmise zenei felelőse. A Magyar Kurír számára adott interjúban elmondta, hogy komoly segítséget jelent számára a NEK-en szerzett tapasztalat, mivel ezúttal nagyon rövid idő alatt kell felkészülnie neki és a kórusnak is a zenei szolgálatra. Kiemelte, hogy fontos lesz a szentmisén a gyors döntések megszületése, mivel „a zene szerves része a liturgiának, együtt kell, hogy éljen, lélegezzen a liturgikus eseménnyel”.
A szentmise karnagyai
Czifra János, Ménesi Gergely, Sapszon Borbála, Sapszon Ferenc, Szili Zoltán, Varga László
Találkozó a tudományos és kulturális élet képviselőivel
Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Kar
Sajtóanyag
2O23. április 30.
Kuminetz Géza (1959)
Katolikus pap, a PPKE oktatója. Tudományos fokozatai: kánonjogi licenciátus (1991), teológus PhD (1996) és teológiai habilitáció (1997). Posztgraduális tanulmányait Rómában, a Pápai Gergely Egyetemen végezte. 2002 óta egyetemi tanár, 2003-2006 között a Kánonjogi Posztgraduális Intézet vezetője volt. 1996-ig a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola tanára volt, jelenleg a PPKE HTK tanszékvezető egyetemi tanára (2003-2008 között a kánonjogi, 2009 óta a lelkipásztorkodástan és liturgika tanszék vezetője). Tanulmányai jelentek meg a Folia Canonica, a Folia Theologica, az Athanasiana, a Kánonjog, a Teológia és a Studia Wesprimiensia tudományos szakfolyóiratokban. E folyóiratok szerkesztőségi tagja is vagyok az Athanasiana kivételével. 2007-ben tagjai közé választotta a Szent István Tudományos Akadémia. Jelenleg vezető kutatója vagyok egy OTKA pályázatnak. 2014 óta részt vesz a PPKE JÁK természetjogi kutatócsoportjában. 2019.szeptember 1-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora.
Dr. Cserey György (1975)
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen szerzett villamosmérnöki végzettségét követően a Roska Tamás témavezetésével szerzett summa cum laude minősítésű PhD fokozatot 2006-ban. Már 2001-ben tudományos segédmunkatársként dolgozott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetben, ugyanitt főmunkatárs volt, később az MTA, a PPKE - Semmelweis Egyetem Infobionikai és Neurobiológiai Plaszticitás Kutatócsoportjának lett tudományos főmunkatársa. 2009 óta PPKE Információs Technológiai és Bionikai Kar (ITK) egyetemi docense, 2016-2022-ig innovációs dékánhelyettese, jelenleg dékánja. Széleskörű oktatási tevékenységének kiemelkedő mivoltát hallgatók OTDK, Msc, sőt PhD dolgozatai, számos publikációja bizonyítja. Kutatási tevékenységét a StreamNovation Kft. technológiai vezetőjeként, valamint hét szabadalom birtokosaként is gazolja. Szakmai konferenciák, együttműködések bizonyítják azt a közösségszervező, tudományos munkát, melyet többszörösen díjakkal is elismertek.
Dr. Major Balázs (1975)
Régész, történész, arabista, a PPKE Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Régészettudományi Intézetének vezetője; külügyi dékánhelyettes; valamint a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió alapítója és vezetője. Az ELTÉ-n szerzett diplomát arabisztikából (2000), régészettudományból (2003) és történettudományból (2004), a Cardiffi Egyetemen doktorált régészetből 2008-ban. 1997-től kezdve számos külföldi terepmunkát és ásatást vezetett a Közel-Keleten (Szíria, Libanon, Iraki Kurdisztán), illetve Magyarországon az esztergomi Várhegyen, a kesztölci pálos kolostornál és a sárisápi római kori temetkezőhelyen. Társvezetője a magyar keresztes hadjáratot vezető II. András király temetkezési helyéül is szolgáló egresi ciszter kolostor (ma Igris, Románia) feltárásának. Vezetésével alakult meg 2012-ben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a Régészeti Tanszék. Kezdeményezésére indult 2016-tól az angol nyelvű régészeti képzés mester és doktori fokozatokon külföldi hallgatók, elsősorban szíriaiak számára. Kutatási területei: a késő-antik és középkori településhálózat a Kelet-Mediterráneumban, a Közel-Kelet és Európai középkori hadiépítészete, a magyar uralkodói központok és környezetük régészete.
Kocsis Dorottya (1996)
A pécsi Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában érettségizett, majd a PPKE ITK-n szerzett Molekuláris Bionikus Mérnöki BSc (2019) majd Orvosi Biotechnológia MSc kitüntetéses diplomát. Vendéghallgató volt a Jagellói Egyetemen, ahol 2021-ben Molekuláris Biotechnológa szakon tanult. Tanulmányai alatt három éven keresztül az Új Nemzeti Kiválóság Program díjazottja volt. Jelenleg a PPKE ITK doktorandusza, kutatási területei: aktív hatóanyagok átjuttatása fiziológiai barriereken, különös tekintettel a bőrbetegségek (psoriasiform, kontak és atópiás dermatitis) bőrön keresztüli felszívódásra kifejtett hatására. Oktatóként molekuláris fiziko‑kémia valamint a sejt molekuláris biológiája és genetikája tanításában szerzett már tapasztalatot. Egyetemi hallgatóként a Richter Gedeon NyRt., Preklinikai Képalkotó Központjában szerzett tapasztalatot, 2022-ben a Tours‑i Egyetem Nanomedicinák és Nanoszondák Laboratóriumának vendégkutatója volt. Önkéntes munkáját a Dévai Szent Ferenc, valamint a Kárpát-medencei Tehetségkutató és a KórházSuli Alapítvány is nagy örömmel fogadta, így széleskörben támogatott hátrányos helyzetű, árva, valamint beteg gyermekeket tanulmányaikban. Jelenleg a Jézus Szíve Társasága Egyetemi Szakkollégiuma programjainak koordinátora szabad idejében.
Esztó Zsuzsanna, Dr. Roska Tamásné (1942)
Zenei tanulmányait 9 éves korában kezdte. 14 évesen felvették a Zeneakadémia „különleges tehetség” zongora tagozatára. Tanulmányai során tanára mindvégig Kadosa Pál volt. 1966-ban kitüntetéssel végzett, zongoraművészi és -tanári szakon. 1970-től nyugdíjazásáig a Zeneművészeti Egyetemen tanított, 2000-ben DLA fokozatot szerzett. Több helyen koncertezett (Budapest, Ausztria (Bécs: Schubert Saal, Brahms Saal., Mozart Saal), Olaszország, USA). Férje Roska Tamás Széchenyi-díjas és Bolyai-díjas magyar villamosmérnök, informatikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, aki 1998-ban a PPKE Információs Technológiai Kar alapító dékánja volt. Három gyermeke van: Péter (katolikus pap) Botond (neurobiológus, kutató, egyetemi tanár), Zsófia (négy gyermekes édesanya)
Beller Barnabás (1999)
A Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett, 2018 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) pszichológia szakos hallgatója. Az elmúlt években aktívan részt vett a szak hallgatói életének szervezésében, több öntevékeny kört alapított, éveken át működött a hallgatói életért felelős demonstrátorként, valamint az újonnan érkező hallgatók beilleszkedésében segítő tutorként, koordinátorként, illetve kortárs segítőként is tevékenykedett. Hangszeres tanulmányait autodidakta módon kezdte, majd 2014-től a Pécsi Kántorképzőn, a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban és a PPKE-n tanult orgonát és egyházzenét Kovács Szilárd Ferenc, Kiss Zsolt és Varga László növendékeként. 2018 óta állandó tagja a Nemzeti Ifjúsági Kórusnak. A budapesti Jézus Szíve Jezsuita Templom állandó-helyettes orgonistája 2018 óta, valamint az Emberkép Egyesület elnöke, melyet több szaktársával karöltve 2022-ben alapított.
Roska Zsófia (1974)
Zenei tanulmányait a Városmajori Gimnázium zenei tagozatán kezdte, Gráf Zsuzsanna irányítása alatt. A Magyar Örökség díjas Angelica leánykar tagja volt hét éven keresztül, a kórus több CD-jén énekelt szólót. Később magánúton tanult énekelni, mesterei voltak: Mircea Breazu, Maria Teresa Uribe és Adorján Ilona. Édesanyjával, Esztó Zsuzsannával és Pertis Zsuzsa zongoraművésszel több alkalommal fellépett az Egyesült Államokban, Rómában és a Budapesti Zeneakadémia Nagytermében. A Pázmány Péter Katolikus Hittudományi Karán szerzett diplomát. Később az Új Ember katolikus hetilapnál újságíróként dolgozott. Házas, négy gyermek édesanyja. Édesapja, Dr. Roska Tamás, akadémikus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai és Bionikai Karának alapító dékánja volt.
Találkozó szegényekkel és menekültekkel
Rózsák tere
Sajtóanyag
2023. április 29.
Tanúságtevők
Fürtösné Kanalas Brigitta
A Nyíregyházi Egyházmegye területéről, nemzeti kegyhelyünkről, Máriapócsról érkezik Fürtösné Kanalas Brigitta három lányával. Nagyon fiatalon ment férjhez, menekülve nélkülözés, nehéz körülmények közül. A házasságban ugyanezek a nehézségek várták. Amikor tarthatatlanná vált a helyzet, Brigi elköltözött férje házából a gyermekeivel, ám az igazi megpróbáltatások csak ezután érték. Minden gyötrődés, megaláztatás, kilátástalanság ellenére, a Szűzanyában bízva, a görögkatolikus egyházközség segítségével hozta rendbe az életét. Teljeskiengesztelődéssel éli mindennapjait.
Jakovlev Oleg és családja
Az ukrajnai Dnyipropetrovszkból a háború kitörését követően, 2022 májusában Magyarországra érkező 7 fős család nevében az édesapa, Jakovlev Oleg tesz tanúságot arról, hogyan döntöttek a menekülés mellett és hogyan segítette őket a Katolikus Karitász ide érkezüket követően. Feleségével, Lyudmillával 5 gyermeket nevelnek: Dániel, Mária, Alexandra, Ilyja és Elizaveta. A család hálájának jeleként többször készített már zenés kisvideót a Karitász munkatársainak. A gyerekek most a Szentatyának is készülnek egy erre az alkalomra készített zenei összeállítással.
Kunszabóné Pataki Anna
Szociálpolitikus és szociális munkás. Öt felnőtt gyermek édesanyja és öt unoka nagymamája. A Csak Egyet Szolgálat alapító vezetője 12 éve. Vendégeik hajléktalanok és bajban lévő rászoruló emberek. Fontos számukra, hogy minden nap jelen legyenek a hozzájuk betérő 100-170 ember számára. Jézusról, a Szabadítóról, a mi Megváltónk örömhíréről való tanúságtétel elengedhetetlen része Anna keresztény életének. Szociális szakemberként erős vágy volt a szívében, hogy az örömhír eljusson minden hozzájuk betérő vendéghez. Igyekeznek segíteni a szociális munka klasszikus eszközeivel, de mennyire más úgy jelen lenniük a rászorulóknak a világban, hogy tudják, hogy maga az Isten szereti őket. Számára a Csak Egyet Szolgálat ennek az elhívásnak a helyszíne. Örül, hogy itt lehetek, és szemlélhetem, ahogy Isten cselekszik itt a mi pincénkben, a vendégeink között.“
Kunszabó Zoltán
1991-ben szerezett diplomát az ELTE magyar–történelem szakán. A Magyar Rádió Irodalmi Osztályán dolgozott szerkesztőként, majd az Új Ember munkatársa lett. 1997-ben missziós céllal hozták létre az Új Jeruzsálem Katolikus Közösséget, amelynek alapító vezetője. Evangelizációs találkozókat, kurzusokat, lelki napokat tartanak hazánkban és a környező országokban. A közösség 2011. óta végleges egyházi jóváhagyással működik. Feleségével, Annával 30 éve házasodtak össze, öt gyermekük van. 2005-től vesz részt a Renewal Ministries nemzetközi missziós munkájában, így Szerbiában, Horvátországban és Szlovéniában is tevékenykedik. A 2007-es Budapesti Városmisszió képzési felelőse és egyik főszervezője volt. Ugyanebben az évben diakónussá szentelték. 2012-ben részt vett az Új Evangelizációról szóló szinóduson Rómában. Ugyanebben az évben tudományos fokozatot szerzett teológiából, ma is tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2014 és 2020. között a Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás országos elnöke volt. 2020-ban az állandó diakónusok referensévé nevezték ki az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében.
Melis Mihály Márk
Zenei tanulmányait Óbudán kezdte, később Baróti Istvánnál, az Esztergomi bazilika karnagyánál és orgonaművészénél folytatta. 2016. augusztus 1-től az Árpád-házi Szent Erzsébet-templom kántora. A templom orgonáját 1901-ben építették Országh Sándor műhelyében. Többszöri átépítésen esett át, ezeket a Rieger orgona gyár kivitelezte. Több éves elhanyagolás miatt 1996-tól az orgona működésképtelen állapotban volt. 2018-ban kezdte meg az egyházközség a hangszer megmentését Melis Mihály kántor vezetésével. A hívek által támogatott munkálatok azóta is tartanak. Jelenleg az orgona fele használható.
Szervezetek
Csak Egyet Szolgálat
Új szemléletű szociális segítő központ, nappali melegedő és karitatív szervezet. Szolgálatuk középpontjában mindig az egyes ember áll, minden vendégük személyes odafigyelésben részesül. Katolikus missziós szolgálatként egymást erősíti a hit átadása és a szociális munka. A Budapest szívében, a VI. kerületben működő Csak Egyet Szociális Segítő Központ minden hajléktalan és rászoruló személy, család részére hagyományos szociális szolgáltatásokat és lelki segítségnyújtást biztosít, amit egy új szemlélettel, az örök életre mutató evangéliumi lelkülettel végeznek. „Csak egyet” szeretnének a figyelmükkel megajándékozni: azt, aki éppen segítséget kér tőlük. „Csak egyet”, Jézus Krisztust szeretnék átadni rászoruló embertársunknak.
Jezsuita karitatív szolgálat
A magyar jezsuiták – csatlakozva a Felzárkózó Települések kormányzati programhoz – a Borsod megyei Arlón segítik a hátrányos helyzetű családokat. Céljuk, hogy az itt élők kitörhessenek a munkanélküliségből, a hiányos iskolázottság okozta problémákból, megszabaduljanak a lakhatási szegénységből A tevékenység alapja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Jelenlét Programja, mely a helyi szükségletek megismerésére, a település életében való részvételre és az ott élő emberekkel való személyes kapcsolatokra épül. A program középpontjában a kisgyermekeket nevelő családok és a kismamák állnak. A település központjában kialakított Jelenlét Házban főleg a kisgyerekes családok számára alakítottak ki olyan környezetet, amely az otthonok szegénységéből fakadó hiányokat pótolja. Ezen kívül közösségi programokat, tanácsadást, tisztálkodási és mosási lehetőségeket, valamint krízissegélyek igénylését támogató rendszert építettek ki. A Jezsuita Menekültszolgálat a Magyarországon élő menekültek integrációját segíti, támaszkodva a Jézus Társasága egész világon működő menekültszolgálatainak „kísérni-szolgálni-támogatni” tapasztalatára. Szeretnék a meggyengült társadalmat formálni, érzékennyé tenni világunk valóságára, rámutatni a felelősségünkre. A jezsuita hagyományt követve vállalják a járatlan utakat is. A tudatos keresztény magatartás megerősítésére együttműködnek minden jó szándékú emberrel. A Lehetőségek Iskolája önkéntesekkel működő program, amelyben a jezsuiták olyan felnőtteket segítenek általános iskolai osztályozó vizsgához, akik tankötelezettségük idején valamilyen okból ezt nem tudták megtenni. A Lehetőségek Iskolája a társadalom peremére szorult felnőttek oktatását vállalja, akik felismerték, hogy marginális helyzetük hátterében iskolázatlanságuk is áll. Abban a reményben oktatják és kísérik az önként tanulásra jelentkezőket, hogy számukra újraindul a társadalmi integráció felé vezető, valahol megrekedt szocializációs folyamat. E szolgálat során fontos a családi szerepek, a roma identitás és a hit megerősítése. A program révén sokat tesznek azért, hogy ez a folyamat a tanítványok családjára is hasson, remélve, hogy a tanulás, a művelődés a családok mindennapi életének részévé válik. Az Oázis Lelkigondozó és Mentálhigiénés Szolgálat 2014. február 11-én kezdte meg működését egy bécsi intézmény, a Gesprächsinsel mintájára. Küldetése, hogy a szerzetesrendek által delegált és civil professzionális segítő szakemberek összefogásával működjön Budapest belvárosában egy lelkigondozói beszélgetésekre lehetőséget adó szolgálat, ahol a legősibb szerzetesi tevékenységet – a meghallgatást – kínálják a ma emberének. Az „OÁZIS” programban szerzetesi hagyományra építve, korszerű pasztorálpszichológiai, lelkigondozói, lelkivezetői ismeretekkel, és a különféle élethelyzetekben szükséges információkkal fogadják a betérőket.
Katolikus Karitász
A Katolikus Karitász (Caritas Hungarica, nemzetközi sajtóban Caritas Hungary) a Magyar Katolikus Egyház hivatalos segélyszervezete. 1931-es megalakulása, majd 1991-es újjáalapítása óta korra, nemre, felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül segíti a rászorulókat szociális intézmények fenntartása és különböző segélyprogramok útján. Legfontosabbnak céljuk, hogy a karitász hálózatban dolgozó önkéntes és hivatásos munkatársak személyes szeretete jusson el az általuk támogatott emberekhez. A szervezetnek országszerte 800 településen 10.000 önkéntes segíti a munkáját. 8 fő tevékenységi körben dolgoznak: idősek és betegek, rászoruló családok, fogyatékkal élők, megváltozott munkaképességűek, szenvedélybetegek, hajléktalanok, hátrányos helyzetű kisebbségek, üldözött keresztények és menekültek, humanitárius katasztrófák áldozatai. A Katolikus Karitász az elmúlt években hazai országos segélyprogramjai mellett humanitárius katasztrófák áldozatai és háború elől menekülő személyek ellátásában vállalt kiemelt szolgálatot. A hazai segélyprogramok elsősorban a lakhatást, a családok megélhetését, a leghátrányosabb helyzetűek társadalmi beilleszkedését, az iskolakezdést, az idősek egészségi állapotának javítását szolgálták. A humanitárius katasztrófák során a 2021-es horvátországi (Sisak, Petrinja környéki) földrengésben nyújtottak gyors segítséget. A fedél nélkül maradt lakosoknak öt lakókonténert juttattak el majd kifejezetten az újjáépítést támogatták építőanyaggal. 2022-ben az ukrajnai háború elől menekülőkkel foglalkozott kiemelten a segélyszervezet. A segélypontokon több mint 21.000 fő kapott gyors segítséget, ideiglenes szállásokon több ezren aludtak a Karitász szervezésében. Az Integrációs Központban menekültek támogatására fordított segítségnyújtás értéke meghaladta az 1.000.000.000 forintot. 60.000.000 Ft értékben kapott közel 1300 család lakhatási- vagy megélhetési támogatást. 50 család 91 gyermeke iskolakezdési támogatásban részesült, 100 gyermek nyaralt Balatonakalin a Karitász táborában. Emellett információs és pszicho-szociális támogatás és gyermekfoglalkozások is segítik a menekült családokat. 2023 március elején a Katolikus Karitász három tűzoltóautó adományozásával támogatta a kárpátaljaiakat. A három tűzoltóautó közül kettő a Kárpátaljai Katasztrófavédelem Ungvári Igazgatóságára, míg a harmadik Viskre került, ahova 2018-ban már juttatott el a segélyszervezet tűzoltóautót. 2023-ban a törökországi földrengést követően azonnal útnak indult egy mentőcsapat, melynek tagjai 92 órán át kutattak túlélők után hat városban. Közben egy négy tonnás segélyszállítmány is útnak indult, s minden bizonnyal lesz még feladata a Karitásznak az otthontalanná vált áldozatok ideiglenes elhelyezésével is. A Katolikus Karitász püspök elnöke Spányi Antal székesfehérvári megyéspüspök. Országos igazgatója Écsy Gábor, országos igazgatóhelyettese Zagyva Richárd.
Katolikus Szeretetszolgálat
A Katolikus Szeretetszolgálat már több mint 70 éve a szociális szféra kiemelt szereplője. 1950-ben alapította a Magyar Katolikus Püspöki Kar, hogy gondoskodjon a szerzetesrendek feloszlatása miatt ellátás nélkül maradt, idős, beteg szerzetesekről és apácákról. A Szeretetszolgálat munkatársai voltak azok, akik nehéz helyzetükben igyekeztek testi-lelki jólétükről gondoskodni. Szörényi Gábor jezsuita szerzetes és Szabó Erna szatmári irgalmas nővér vezették kezdetben az intézményt, majd 1980-tól Virányi Ottó piarista szerzetes fogta össze a munkát. Sokáig ez volt az egyetlen katolikus szervezet, melynek keretében - és csakis itt - az állam folyamatosan hozzájárult az új intézmények létesítéséhez. Tevékenységük a rendszerváltás után is többnyire a háttérben, csendben zajlott, annak ellenére, hogy folyamatosan új feladatokat vállaltak. A 2000-es évektől kezdve a szervezet egyre meghatározóbb tagja lett a magyarországi szociális szakmai szférának. Az egyre bővülő időseket ellátó intézményhálózat mellett Ipolytölgyesen megnyílt a Szent Erzsébet Otthon az értelmi fogyatékos gyermekek számára, Csákváron a Szent Vince Családok Átmeneti Otthona, valamint a daganatos betegek lelki gyógyulására szolgáló bakonyszücsi Lelki Rehabilitációs Otthon is. Módszertani tájékoztatói (ma: Módszertani futár címmel, havonta megjelenő online magazin) fontos információforrása a katolikus és a világi szociális intézményekben dolgozóknak. A Szeretetszolgálat 2014 óta bekapcsolódott a kormány szociális ágazatának évenkénti egyeztetésébe is, valamint átvette több, korábban állami fenntartású intézmény üzemeltetését is. A szervezet jelenleg is részt vállal a szakmai területen az ágazatirányítással való együttműködésekben, fejlesztésekben, több országos hatáskörű bizottság felkért szakértői – például a Belügyminisztérium Tudományos Tanácsának. 2018-ban elindították a Természetes gyermekáldás projektet, amely egyedülálló módon a természetes családtervezést, valamint a női ciklus változásait helyezi fókuszba. Fontos és meghatározó esemény volt 2017-ben a demencia.hu weboldal létrehozása, valamint a DIÓ-program elindítása, amely felkarolja, összefogja az demenciában érintett személyeket, családokat, közösségeket.
Magyar Máltai Szeretetszolgálat
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat a több mint 900 éves Szuverén Máltai Lovagrend magyarországi segélyszervezete, 1989. február 4-én alakult meg, alapító elnöke Kozma Imre OH. Alig néhány hónappal a megalakulása után a Szeretetszolgálat történelmet formáló tényezővé vált a keletnémet menekültek befogadásával. A kilencvenes években súlyos társadalmi feszültségekre koncentrált, így alakult ki a hajléktalan embereket gondozó hálózata, jöttek létre az idős embereket ápoló intézményei, indultak testi és szellemi fogyatékossággal élőket segítő programjai. Napjainkban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat az ország egyik legnagyobb karitatív szervezete, amely naponta átlagosan 15 ezer emberről gondoskodik. Munkatársai és önkéntesei keresztény szellemiségen alapuló szolgálatot végeznek. A Máltai Szeretetszolgálat készíttetett először szemüveget hajléktalan embereknek és nyitotta meg az első kerekesszék-javító műhelyt, honosította meg a jelzőrendszeres házigondozást. A máltai szemléletmód szerint az igazi segítség nem csupán a pillanatnyi szükséget enyhíti, hanem annál többet ad, hosszú távú elkötelezettséget jelent rászoruló emberek mellett. A Máltai Szeretetszolgálat szakmai irányítója Magyarország 300 leghátrányosabb települése felzárkóztatásának. A program a fogantatástól a foglalkoztatásig tart; állandó, tevékeny, együtt érző jelenléttel kíséri végig az itt élőket, hogy az évtizedek óta megoldhatatlannak tűnő nehézségek helyébe megoldások lépjenek, a rászorultságot pedig felváltsa a fenntartható öngondoskodás. Az itt élő emberek alapélménye a lehetőségek hiánya és az eszköztelenség miatt érzett általános kilátástalanság. A kivezető utat a felzárkózást segítő, diagnózis alapú program jelentheti, ez a célja a Felzárkózó Települések Programnak. A Szeretetszolgálat regionális központjai az egész ország területén megtalálhatók. A hajléktalan ellátásban utcai gondozószolgálatot és hajléktalan szállót, illetve éjjeli menedékhelyet és orvosi rendelőt; a fogyatékosok és az idősek ellátásában otthonokat és támogató szolgálatot működtetnek. 8 óvoda, 6 általános iskola és 4 középfokú oktatási intézmény is máltai fenntartásban működik. Az első „szociális” játszóteret a „Játszva megelőzni” komplex program első elemeként hozták létre. A programot azzal a céllal indították útjára, hogy a panelrengetegben lakó családokat kimozdítsák a négy fal közül, s közösségi teret kínáljanak fel nekik a játszótereken, játszóházakban a közös játékra, ismerkedésre, beszélgetésre. A befogadás házában az átmenetileg vagy tartósan fedél nélkül maradt családokat támogatják annak érdekében, hogy továbbra is családi kötelékben maradva együtt élhessenek, lehetőséget kapjanak további élethelyzetük kialakításához. A Gondviselés Házaiban idősek nappali ellátásával és súlyosan fogyatékos személyek ellátásával foglalkoznak. A Jelenlét program alapja a városi nyomortelepeken, elszegényedett kistelepüléseken végzett állandó és intenzív szociális munka. A további programelemek erre alapozva, a helyiek segítségével felállított diagnózis mentén valósulnak meg. Mára a Magyar Máltai Szeretetszolgálat országszerte tucatnyi szegény- és cigánytelepen van jelen.
Sant'Egidio Közösség
A Sant'Egidio (Szent Egyed) Közösség 1968-ban alakult Rómában. A Szentszék által elismert laikus közösség. Tagjai a mindennapi munka és családi élet mellett segítenek rászoruló, beteg, szenvedő embereken, és együtt imádkoznak, erőt és reménységet merítve Jézus példájából és tanításából. A világ különböző pontjain a Szent Egyed közösségek hátrányos helyzetű gyerekeket, időseket, fogyatékosokat, hajléktalanokat, nehéz sorsú cigány közösségeket segítenek, börtönben élő rabokat és betegeket látogatnak. A Közösség nagy álma a DREAM-program, melynek célja a HIV/AIDS betegség leküzdése. A Malawi Központban Körtvélyessy Mónika, egy magyar orvos is a célokért dolgozik. A hajléktalanok számára sok városban működtetnek ingyen konyhát, szociális központot. Hazánkban négy helyszínen tevékenykednek: Budapest mellett Pécsett, Győrött és Monoron. Ételt osztanak a hajléktalanoknak, karácsonykor vendégségbe hívják őket. Minden év elején közös szentmisével emlékeznek meg azokról a hajléktalanokról, akik a megelőző évben vesztették életüket a városok utcáin. Hazánkban a mise a Scooter-mise elnevezést kapta egy tavaly elhunyt hajléktalan emlékére. Rendszeres imaalkalmaikon hitet tesznek a béke és a szolidaritás ügye mellett. A Sant’Egidio közösség regionális és budapesti felelőse Szőke Péter.
Szeretet Misszionáriusai – Teréz Anya Nővérei
A Szeretet Misszionáriusai rend központja az indiai Kalkuttában van. A rend célkitűzése a fogadalom negyedik pontja értelmében a szegények legszegényebbjeinek szolgálata. Magyarországon 1989. június 16-án telepedtek le az első nővérek Érd-Parkvárosban egy üres plébániaépületben. Jelenleg 10 helyen találhatók meg az országban, s a rendházakhoz kapcsolódó területek mellett hajléktalanszállót, szociális otthont működtetnek. Rendszeresen látogatják a családokat, valamint tartanak bibliaórát, hajléktalanok számára imacsoportot és tábort szerveznek.
Új Jeruzsálem Katolikus Közösség
A magyar alapítású közösség idén ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját. Egyetlen céljuk Jézus Krisztus evangéliumának hirdetése. Alapvető tapasztalatuk, hogy a Jézussal való hitbéli találkozás megváltoztatja az emberek életétét. Ezért dolgoznak a misszió számos formáját gyakorolva: 1997 tavasza óta tartják TŰZ-evangelizációikat szerte a Kárpát-medencében. Közösségük tagjai gyakran vezetnek hétvégi hitébresztő kurzusokat, lelki napokat, valamint hosszabb, hitbéli bevezetést nyújtó tanfolyamokat. Dicsőítő zenekaruk Csiszér László vezetésével szinte állandóan úton van. Aktívan részt vettek a 2007-es Budapesti Városmisszió szervezésében és lebonyolításában. 2011 januárjában nyitották meg a „Csak Egyet” Szociális Segítő Központot, ahol naponta százötven hajléktalan embernek nyújtanak segítséget. Missziós együttműködéseik a határon túli magyarság közösségein túl mára már Horvátországra, Szlovéniára és Írországra is kiterjednek. Örömmel szolgálják a fiatalokat a Lelkes Napok táborok közreműködőiként és saját 80 fős ifjúsági közösségünkben is. A NEK során utcai missziós színpadot működtettek. Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek 2011-ben végleg hagyta jóvá az Új Jeruzsálem Katolikus Közösség működését.
Forrás: MKPK
