Zsarolták és egymás ellen fordították a felvidéki magyarokat.
A csehszlovák állambiztonság a magyar kisebbség tagjait is folyamatos megfigyelés alatt tartotta, lehallgatásokkal, fenyegetésekkel és zsarolással próbálta megtörni az ellenállókat. A kommunista rendszer titkosszolgálata, az StB nem csupán politikai ellenfeleit, hanem a szlovákiai magyar közösség számos tagját is célba vette - olvasható az Újszó cikkében. A megfigyelések történetéről Gazdag József író és publicista tartott előadást a Fórum Kisebbségkutató Intézetben, ahol a fennmaradt állambiztonsági dokumentumok alapján mutatta be a szervezet módszereit.
Az 1989-es rendszerváltás előtt és alatt az állambiztonság jelentős mennyiségű iratot semmisített meg. Gazdag példaként Grendel Lajos írót említette, akinek neve szintén szerepelt az állambiztonsági nyilvántartásban, de nem ügynökként, hanem megfigyelt személyként.
Kiemelt figyelmet fordítottak Duray Miklósra és környezetére. 1984-ben például Bodnár Mária tanárt is kihallgatásra vitték, miután Duray meglátogatta őt a lakásán. A nőt 48 órán keresztül tartották fogva, éjszakai kihallgatásokkal és börtönbüntetéssel való fenyegetéssel próbálták megfélemlíteni. Később hazaköltözött Királyhelmecre, de a hatóságok ott sem hagyták békén.
Egymás ellen fordították a magyar értelmiségieket - állapitotta meg a cikk, rámutatva: Az úgynevezett ŠtB nemcsak egyéneket próbált megtörni, hanem a szlovákiai magyar közösség egységét is igyekezett szétzilálni. A "magyar burzsóá nacionalizmus" fedőnevű művelet keretében például Duray Miklós és Janics Kálmán közé próbáltak éket verni. Barak László és Hodossy Gyula írókat, valamint Hunčík Péter pszichiátert is megfigyelték. Duray környezetében több beszervezett személy is tevékenykedett. Közéjük tartozott Varga Sándor, aki az Archivár fedőnevet kapta, és a rendszerváltást követően a szlovák kormány miniszterelnök-helyettese lett. Feladatai között szerepelt, hogy magyarországi útjai során kedvezőtlen színben tüntesse fel Durayt, és megkérdőjelezze politikai tevékenységének hitelességét.
Gazdag József szerint a rendszerváltást követően Szlovákiában sem történt valódi társadalmi szembenézés az állambiztonság múltjával. A kutató úgy látja, a helyzetet az is nehezíti, hogy közel négy évtizeddel a rendszerváltás után a társadalom érdeklődése is csökkent a múlt feltárása iránt. Egy közelmúltbeli felmérés szerint a szlovákiai megkérdezettek 58 százaléka úgy gondolja, hogy a rendszerváltás előtti időszak jobb volt a jelenleginél. Gazdag József kutatásaiból hamarosan könyv is készül, amely részletesebben mutathatja be, miként működött a csehszlovák állambiztonság a magyar kisebbség körében.