XIV. Leó pápa a Robert Schuman Központban: Európa válassza a párbeszédet a fegyverek helyett

XIV. Leó pápa hétfőn a metzi Robert Schuman Kongresszusi Központban Robert Schuman és az olasz Alcide De Gasperi örökségéből kiindulva Európa keresztény gyökereiről, alapértékeiről és a béke melletti elkötelezettségéről szólt – írja a Magyar Kurír. Hangsúlyozta a párbeszéd, a nemzetközi jog és a multilateralizmus fontosságát, és óva intett az újrafegyverkezés illúziójától. Arra biztatta a fiatalokat, hogy bátran vállalják a béke és a közösség építésének küldetését, és munkálkodjanak egy szilárd gyökerekből táplálkozó, egységes Európa jövőjén. A katolikus egyházfő türelmes párbeszédre, a béketárgyalások során bátorságra és bizonyos álláspontok feláldozására szólította fel az európai országokat hétfőn, az ukrajnai háborúra utalva. A szentatyát Metzben Jean-Marc Aveline bíboros, a Francia Püspöki Konferencia elnöke és Emmanuel Macron, a Francia Köztársaság elnöke fogadta.

Európa akkor fejlődött, amikor képes volt múltjának értékeit új és kreatív módon továbbadni, miközben nyitott maradt a másokkal való találkozásra. Ma ismét a béke, a párbeszéd és a nemzetközi jog útját kell választania a fegyverkezés és az erő logikája helyett – hangsúlyozta XIV. Leó szeptember 28-án, hétfőn délelőtt Metzben. A Robert Schuman Kongresszusi Központban tartott, „Európa gyökereihez a békéért és az egységért” című találkozón a pápa Robert Schuman örökségét állította a kontinens elé.

Leó pápát Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Jean-Marc Aveline bíboros, a Francia Püspöki Konferencia elnöke köszöntötte. A találkozón az Európáról szóló videó és az európai himnusz után XIV. Leó mondott beszédet. A Szentatya Metz történelmi jelentőségére utalva felidézte Tiszteletreméltó Robert Schuman alakját, aki hosszú ideig élt a Moselle régióban, és innen merített ihletet ahhoz, hogy az 1950. május 9-i Schuman-nyilatkozattal hozzájáruljon a második világháború után Európa kiengesztelődéséhez és egységéhez.

Európa mindenekelőtt kulturális és történelmi valóság, és csak ezt követően földrajzi fogalom – mutatott rá XIV. Leó. Identitása évszázadokon át különböző kultúrák találkozásából formálódott. A kontinens akkor tudott fejlődni, amikor múltjának pozitív örökségét új módon értelmezte, és nyitott maradt a másokkal való találkozásra. Európáról ugyanakkor nem lehet beszélni a kereszténység nélkül – hangsúlyozta a pápa. Felidézte Szent Benedek örökségét, akit VI. Pál „a béke hírnökének, az egység megteremtőjének és a civilizáció mesterének” (VI. Pál, Pacis nuntius apostoli levél, 1964. október 24.) nevezett. A monasztikus hagyomány évszázadokon át meghatározó szerepet játszott az oktatásban, a betegek és szegények gondozásában, a tudomány, a kultúra és a társadalmi intézmények fejlődésében.

Robert Schuman keresztény meggyőződése szerint minden ember egyenlő méltósággal rendelkezik, és a szeretet egyetemes törvénye teszi embertársunkat felebarátunkká. A pápa rámutatott: Európa keresztény örökségének elismerése nem valamiféle kizárólagos felekezeti szempontot jelent, hanem annak felismerését, hogy a transzcendensre való nyitottság az emberi személy alapvető dimenziója. A mai multikulturális Európának ezért egyszerre kell újra felfedeznie saját gyökereit és párbeszédet folytatnia a másikkal. Így kaphatnak valódi tartalmat az olyan fogalmak, mint a szabadság, a demokrácia, a béke és az egység. A jogok mellett azonban a kötelességekről és a közjóról sem szabad megfeledkezni – figyelmeztetett XIV. Leó.

A Szentatya a migráció kérdésére is kitért. Európa történelmének újabb nagy találkozását éli azokkal, akik háborúk és üldöztetés elől menekülnek, vagy a szegénység miatt keresnek jobb életet. A pápa megismételte a Kanári-szigeteken mondott szavait: „az emberi méltóság biztonságos és legális útvonalakat, mentést és segítségnyújtást, az emberkereskedők elleni valódi együttműködést, az áldozatok védelmét, valamint komoly befogadási és integrációs folyamatokat követel”. A befogadás azonban ennél is többet jelent. Aki érkezik, annak lehetőséget kell adni képességei kibontakoztatására, ugyanakkor arra is, hogy megismerje és magáévá tegye az őt befogadó közösség szellemiségét. Európának saját gyökerei kreatív újrafelfedezését össze kell kapcsolnia a másik ember figyelmes meghallgatásával.

Robert Schuman örökségének első nagy tanítása a béke szenvedélyes keresése – folytatta XIV. Leó. A háború sajnálatos módon ismét visszatért Európába: egy újabb »értelmetlen mészárlás« (XV. Benedek, Levél a hadviselő népek vezetőihez, 1917. augusztus 1.), amely naponta számtalan civil áldozatot követel. Ezért türelmes párbeszédre, bátor tárgyalásokra és arra van szükség, hogy a béke magasabb rendű javáért minden fél kész legyen bizonyos álláspontokról lemondani. A béke keresése azonban nem jelent naivitást. Schuman szavait idézve a pápa emlékeztetett: „A világbékét nem lehet megőrizni az azt fenyegető veszélyekkel arányos kreatív erőfeszítések nélkül” (Schuman-nyilatkozat, Párizs, 1950. május 9.).

XIV. Leó ugyanakkor óvott a fegyverkezés illúziójától. Fel kell tennünk a kérdést – hangsúlyozta –, hogy valóban „kreatív erőfeszítéseket” teszünk-e a világbéke érdekében, vagy csupán megpróbáljuk elállítani „a háború vérzését”, miközben már a következő konfliktusokra készülünk. Schuman Európája olyan kontinens, ahol az emberek inkább párbeszédet folytatnak, mintsem fegyverrel fordulnak egymás ellen. Ehhez elengedhetetlen a nemzetközi jog és a multilateralizmus tisztelete. Ezek biztosítják az államok tényleges egyenlőségét, és a legjobb ellenszert jelentik az uralomvággyal szemben, amely minden konfliktus gyökere. A pápa aggodalmának adott hangot amiatt, hogy napjainkban egyre inkább elveszíti értékét az adott szó, miközben a hazugság és a megtévesztés elfogadottá válik.

Európa elmúlt nyolcvan éve ugyanakkor bizonyítja, hogy eltérő érdekeket és véleményeket nemcsak összeütközéssel, hanem találkozással is lehet érvényesíteni. Schuman arra is tanít, hogy a béke és az egység apró, konkrét lépésekkel épül. „Európa nem egyszerre és nem egyetlen átfogó terv szerint fog felépülni: konkrét eredmények által jön létre, amelyek mindenekelőtt tényleges szolidaritást teremtenek” (Schuman-nyilatkozat, Párizs, 1950. május 9.) – idézte a pápa az európai államférfit.

XIV. Leó beszéde végén különösen a fiatalokhoz fordult, akikre Európa jelenének és jövőjének építése vár. „Legyen bátorságotok felelősséggel vállalni a béke építésének küldetését” – kérte őket. Építsék a békét saját szívükben, kapcsolataikban, családjukban, iskoláikban és egyetemeiken, városaikban és egész Európában. „Ne vessétek alá magatokat az erőszak és az elnyomás logikájának. Szeressétek az életet minden pillanatában, és ne féljetek a jövőtől!” – buzdította a fiatalokat XIV. Leó. Arra kérte őket, hogy ne féljenek családot alapítani, gyermekeket vállalni, és védelmezni minden ember méltóságát „az anyaméhben töltött első pillanattól az utolsó lélegzetig”. Ne féljenek közösségeik javát szolgálni, akár politikai szerepvállalással sem. „Legyetek közösségépítők!” – fordult hozzájuk a pápa. Ha Európa szilárdan gyökerezik saját értékeiben, továbbra is virágozhat és ösztönzést adhat az egész világnak. XIV. Leó végül Isten áldását kérte a fiatalok döntéseire, valamint egész Európára.

Forrás és fotó: Vatican News/Magyar Kurír