Véglegesen lezárult a Verespataki bányaper.

Méltán hirdeti győzelemnek a román pénzügyminisztérium, hogy pénteken a verespataki aranybánya ügyében indított nemzetközi választottbírósági eljárásban: a testület elutasította a Gabriel Resources vállalat megsemmisítési kérelmét, tehát Romániának nem kell 6,7 milliárd dollár kártérítést fizetnie - vagy engedélyeznie a bányanyitást, sőt még 1,4 millió dolláros perköltségát is meg fogja téríteni a kanadai cég, amely Európa legnagyobb felszíni ciános aranykitermelését akarta kialakítani az Erdélyi Szigethegységben. Ennek az ítéletnek a magyarság is örvendhet, mert amellett hogy megmenekülnek a több mint 2000 éves, római kori bányajáratok, de megmenekül a lebontástől Verespatak és még két szomszédos település nagy része, amelyeket lebontottak volna, ha megvalósul a zagytározó. Verespatakon ma is létezik református gyülekezet, a műemlék templomot 2025-ben újították fel, s ez a szórványgyülekezet életerejét láthatóan erősítette. Hasonlóképpen a kis római katolikus templomban is rendszeres maradt a szolgálat. A bányanyitás ellen óriási civil mozgalom indult, a 2010-es ajkai katasztrófa érzékennyé tette a romániai társadalmat is, végre 2023-ban Verespatak az UNESCO Világörökség része lett, de még így is voltak román állami intézmények, amelyek nem bíztak a sikerben és attól tartottak, legalább 2 milliárd dolláros kártérítést kell majd fizetnie az államnak, de 2024-ben megszületett az alapfokú itélet, amely elutasította a négy hegyet és három sokszáz éves települést is megszűntetni akaró monstrum-tervet. A fellebbezésnek is vége immár, 10 éves jogi küzdelem után a jelenlegi döntés szerint megmarad Verespatak és környéke - továbbra is meglátogathatjuk a 2000 éves szűk bányajáratokat, és a későbbi, de szintén sokszáz éves magyar bányászati emlékeket, csodálhatjuk a felújított verespataki templom panorámáját és biztonságosan kirándulhatunk az Erdélyi Szigethegység festői tájain.