2024. november 25. hétfő 15:04 |
|
Akvarell kulturális paletta
Visszatekintünk a magyar nyelv napjára, melynek keretében egy különleges évfordulót is ünnepelhettünk;
Ezt követően bővebben kitérünk a Cziffra György Fesztivál jubileumi programsorozatára;
Végül figyelmükbe ajánljuk az Udvari Kamaraszínház gyerekelőadását, mely Szent László legendáit eleveníti meg » bővebben...Magyarországon éppen 180 évvel ezelőtt, 1844. november 13-án lett a hivatalos nyelv a magyar, erre a jeles eseményre emlékezve pedig az Országgyűlés ezt a napot 2011-ben a magyar nyelv napjává nyilvánította. A jubileumi alkalom apropóján Nagy János nyelvész professzorral beszélgettünk, aki szerint napjainkban is számos veszély fenyegeti anyanyelvünket. Tráser László interjúja.
Világhírű zenekarok, legendás előadóművészek és fiatal muzsikusok lépnek színpadra Budapesten, Londonban, valamint további hazai és külföldi városokban az idei Cziffra Fesztiválon, mely Cziffra György zongoraművésznek állít emléket immáron tíz éve. A hagyományosan februárban zajló programsorozatot Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész hívta életre, aki minden évben számos ismert hazai és külföldi vendégművész segítségével teszi kivételes élménnyé a fesztivált.
Az idei rendezvényen nem csupán februárban, hanem már korábban is számos koncertet hallhat a közönség a Cziffra Fesztivál keretében. Cziffra György születésnapján, november 5-én a Zeneakadémián ünnepi koncerten játszotta el Balázs János Liszt Ferenc valamennyi magyar rapszódiáját. Ez a rendhagyó teljesítmény is szóba kerül a vele készült beszélgetésben a Zeneakadémián, ahol az éppen zajló próba hangjai is hallhatóak voltak. Tóth Zsófia járt a helyszínen.
Prohászka Ottokár püspök a következőket mondta Szent Lászlóról: „… nem tanít, ő nem apostol, de küzd, harcol, s győz a kereszténységért. Az ősi dicsőség pogány egén ott ragyogtak a hősök; a magyar kard, a bátor szív, amelytől egy világ reszketett, nem szűnt meg lelkesíteni a népet, s eddig ez mind hiányzott a kereszténységben.”
Komoly és fontos gondolatok ezek, melyeket Szigeti Réka dramaturg Szent László legendáin keresztül ültetett át gyermekszemek, gyermekszívek és persze gyermeklelkű felnőttek számára az Udvari Kamaraszínház társulatának előadásában. A László király táltos paripája című mesejátékról Szentimrei Kristóf kérdezte Szigeti Rékát. |
2024. november 22. péntek 15:04 |
|
Akvarell kulturális paletta
A hét legérdekesebb témáiból válogatunk » bővebben...Szerkesztő: Szentimrei Kristóf
zenei szerkesztő: Máry Szabó Eszter |
2024. november 21. csütörtök 15:04 |
|
Akvarell kulturális paletta » bővebben...Ungvári Judit interjúja Nagy-Jancsó Júliával, a Színház-és Filmművészeti Egyetem negyed éves zenés-színész szakos hallgatójával, aki a Budapesti Operettszínház november 15-i ősbemutatójának, a Hamupipőke című előadásnak az egyik címszereplője.
A szegedi Móra Ferenc Múzeumban új kiállítás nyílt Munkácsy Mihály képeiből. De mi köze van a tárlathoz a mesterséges intelligenciának? Tráser László riportjából, amelyben Hegedűs Anitával, a Múzeum sajtóreferensével beszélget, ez is kiderül.
Zsoldos Szilvia a budapesti 36. Országos Kerámia Tárlaton járt, ahol Szabán György keramikussal beszélgetett.
Szerkesztő: Fülöp Tamás
Zenei szerkesztő: Bögös Henrietta |
2024. november 20. szerda 15:04 |
|
Akvarell kulturális paletta
Cseke Péter: Kisebbség összhangzattan, Körner András: Költők a kabaréban, Kulturmorzsák » bővebben...Cseke Péter irodalomtörténész, eszmetörténész, sajtótörténész, újságíró, költő, szociográfus és egyetemi tanár - e felsorolás is bizonyítja, hogy tudományos életműve több emberöltőre is elegendő lenne. A Nap Kiadó Magyar Esszék sorozatában jelent meg Cseke Péter eszmetörténeti tanulmányaiból válogató Kisebbségi összhangzattan című kötete. A Nap Kiadó kötetbemutatóján Kövesdy Zsuzsa járt.
Budapesten a 20. század elején a jelentős költők sokkal nagyobb hányadának szerepeltek megzenésített versei a kabarék műsorán, mint bárhol másutt a világban. A magas- és tömegkultúrának ez a példátlan mértékű, se korábban, se később nem létező keveredése egyaránt fontos része a pesti kabaré és a magyar irodalom történetének. Ez az első munka, amely részletesen foglalkozik ezzel a jelenséggel, annak társadalmi okaival, valamint azzal, hogy miben különbözött a pesti kabaré a külföldiektől. Fazekas Gyöngyvérnek a szerző Körner András mesélt erről is. |
2024. november 19. kedd 15:04 |
|
Akvarell kulturális paletta
- Az Újszínház új darabja Kiss József vendégrendezésében: Wass Albert Elvásik a veres csillag
- A Kolta Galéria fotótárlata a Maros megyei Bözödújfaluról: Az elsüllyesztett falu
- A 125 éve született Chiovini Ferenc festőművész munkássága, illetve a jubileumára szervezett programsorozat » bővebben...Szerkesztő: Tóth János András, zenei szerkesztő: Bögös Henrietta |
2024. november 18. hétfő 15:04 |
|
Akvarell kulturális paletta
- Rejtett fotók egy fürdőszobában - Frida Kahlo fotógyűjteménye a Mai Manó Házban
- A női identitás korlátai a patriarchális társadalomban - a Fitos Dezső Társulat előadása a Hagyományok Házában
- Kokas Katalin és az Anima Musicae Kamarazenekar - virtuóz hegedűművészek az Animato sorozat jegyében » bővebben...Frida Kahlo a latin-amerikai művészet egyik legrejtélyesebb és legemblematikusabb alakja, akinek sokszínű életművét egy világhírű fotókiállításon ismerhetjük meg közelebbről a Magyar Fotográfusok Házában, közismertebb nevén a Mai Manó Házban. 2009-es mexikóvárosi bemutatója óta a kiállítás a világ számos pontján megfordult, mely során 20 városban közel egymillióan keresték fel, január 12-ig pedig Budapesten tekintheti meg a nagyközönség. Hogy milyen szerepet is játszott a mexikói festőművésznő életében a fotográfia, először erről kérdezte Szentimrei Kristóf Baki Pétert, a Mai Manó Ház igazgatóját.
Federico García Lorca az egyik legnevesebb 20. századi drámaíró, akinek talán legjelentősebb műve a „Bernarda Alba háza” címre hallgat. A női identitás, a bezártság, a szabályok által gúzsba kötött élet és a szabadságra, a kiteljesedésre vágyakozás közötti feszültség Lorca utolsó, mesterien kidolgozott drámájának alapvető motívuma. A dráma részleteiből és a szerző egyes költeményeiből álló szöveg, valamint a folklórból merítkező zenei világ segítségével a mozgás, a tánc által idézi meg a lorcai költőiséget és érzelmi telítettséget, a szenvedély elsöprő erejét.
A Fitos Dezső Társulat legújabb táncprodukciója, a Bernarda Ballada több szempontból is különleges. Még a november 9-i bemutató előtt, a főpróbahét végén Kocsis Enikővel, Harangozó Gyula-díjas rendező-koreográfussal, valamint a darab szereplői közül Fafka Júliával, Hanekám Lucával és Bíró Évával Fülöp Tamás beszélgetett.
Az előadás legközelebb december 4-én, este 7 órakor lesz látható Budapesten a Hagyományok Házában.
Nemzetközileg elismert hegedűművészek kalauzolhatnak bennünket különböző zenei világokba az Anima Musicae Kamarazenekar közreműködésében. Az Animato néven meghirdetett koncertsorozat december 6-án indul Budapesten a Nádor teremben, ahol Kokas Katalin Liszt Ferenc-díjas hegedű- és brácsaművésszel lép színpadra hazánk egyik legdinamikusabban fejlődő fiatal együttese. A műsorról részletesebben, valamint a sorozat további sztárfellépőiről G. Horváth László, a kamarazenekar művészeti vezetője beszélt Szentimrei Kristófnak. |
2024. november 15. péntek 15:04 |
|
Akvarell kulturális paletta |
2024. november 14. csütörtök 15:04 |
|
Akvarell kulturális paletta
Műhelymunka - Ignácz Rózsa és Kubik Anna
Egy 125 éves hangszer ezernyi hangszíne - orgonaünnep Budán
Medikusok muzsikálnak – Jótékonysági hangverseny a gyermekklinika javára
» bővebben...Egy különleges sorsú alkotóról és családjáról szól az a monodráma, amelynek felvételei a héten kezdődtek meg a Katolikus rádióban. Ignácz Rózsa színésznőként kezdte pályafutását a 30-as évek Magyarországán, majd regényíró lett belőle. Életét egy a rokonság másik ágáról származó kortárs szerző: Makkai Flóra Ágnes álmodta színpadra. A darabnak irodalmi sorozatunkban Kubik Anna kölcsönzi a hangját. A Kossuth- és Jászai Mari-díjas művésznő egyébként a napokban újabb elismerést kapott. Ő először erről, vagyis a „Hit és hűség- Sinkovits Imre emlékezete”- díj átvételéről mond néhány szót.
A sok magyarországi megrendelés miatt döntött úgy a korszak leghíresebb orgonagyára, hogy 1894-ben fióküzemet nyit Budapesten. Nagyon sok hazai helyszínre került a Rieger testvérek nevével fémjelzett hangszer. Budán a Szent Ferenc sebei templomban most ünneplik a 125 évfordulót, amelynek külön érdekessége, hogy még minden síp az eredeti. A Battyhányi tér közelében, a Fő utcán található épületben - amely homlokzatán a Szent Erzsébet alakját megidéző kék színt viseli – az ünnepi alkalomból többnapos programsorozatot tartanak. Kecskés Ádám orgonaművész az ismertetőt történeti visszatekintéssel kezdi.
Sok jó ügy mellé állt eddig oda a Semmelweis Egyetem medikus zenekara. Az együttes, amelyben diákok és már végzett orvosok, gyógyszerészek, illetve más egészségügyi szakemberek muzsikálnak együtt elkötelezetten segít jótékonysági koncertjeivel. Most pénteki hangversenyük célja egy MR-készülék beszerzésének támogatása a Gyermekgyógyászati Klinika számára. Karmesterük Dubóczky Gergely generációjának egyik legsokoldalúbb és legtapasztaltabb képviselője.
Kép: A Rieger-gyár opuszjegyzéke (Solymosi Ferenc tanulmányából) |
2024. november 13. szerda 15:04 |
|
Akvarell kulturális paletta
Az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont, Mámor a művészetben: H.A.B. kiállítás, Kulturmorzsák » bővebben...Nem kell feltétlenül messzire menni ahhoz, hogy hazaérkezzünk. Javasolt helyszín Zoboralja, az alsóbodoki Esterházy János Zarándokközpont, melyet egy mokány felvidéki férfi, Paulisz Boldizsár hozott létre, családi vállalkozásként, a saját két kezével. A zarándokközpont, melyet évről évre több ezer ember keres fel, különleges küldetéssel bír. Segít megőrizni a szórvány vidéken a magyar identitást, a hitet és a szülőföld szeretetét. Kövesdy Zsuzsa kutatta a helyszínen alsóbodoki testvéreink titkát, milyen anyagból gyúrták őket.
Mámor a művészetben címmel nyílt meg a Hungarian Art and Business időszaki
kiállítása, melyen rendhagyó tárlatvezetést tartott Guba András piarista szerzetes, a Sapientia Főiskola intézetvezetője november 7-én. A Józan mámor címmel meghirdetett eseményen szó esett arról is, miként tekintett Jézus a borra, és hogyan kapcsolódhat a transzcendens ahhoz a belső úthoz, melyet a kiállításon sétálva mi magunk bejárhatunk. A képek a művészet eszközeivel
ábrázolják a mámor világát, miközben bemutatják azt is, milyen hatásai lehetnek az erre való fokozott törekvésnek, vagyis a mérték nélküli alkoholfogyasztásnak. Guba Andrást Tóth Zsófia kérdezi. |
2024. november 12. kedd 15:04 |
|
Akvarell kulturális paletta
A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ A sarkvidéki éjszaka csillagai c. kiállítását ajánljuk, majd Till Attila mesél legújabb filmjéről, végül a nem rég zajlott 8. Pécsi Harmonika Fesztiválról is szót ejtünk
A szerkesztő: Csuth Judit |